Bevallás, kedvezmény, határidõ, visszatérítés, tartozás. Ezek a kifejezések minden magyar állampolgár számára ismerõsnek csengenek, mindegy, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként keresi kenyerét. Az adózás, a szinte állandóan változó törvények mindannyiunk számára fejtörést okoznak. Adózásról szóló sorozatunk keretében szeretnénk választ adni a leggyakrabban felmerülõ kérdésünkre. A második leckében az egyéni vállalkozók adózása kerül nagyító alá.

Bevallás, kedvezmény, határidõ, visszatérítés, tartozás. Ezek a kifejezések minden magyar állampolgár számára ismerõsnek csengenek, mindegy, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként keresi kenyerét. Az adózás, a szinte állandóan változó törvények mindannyiunk számára fejtörést okoznak. Adózásról szóló sorozatunk keretében szeretnénk választ adni a leggyakrabban felmerülõ kérdésünkre. A negyedik leckében a helyi adókat és a jövedéki adót vesszük nagyító alá.

Vita van az ingatlanadó, és a luxusadó körül. A nagyobbik kormánypárt hevesen tiltakozik azok ellen a híresztelések ellen, melyek szerint a luxusadó értékhatárát 50 millió forintra csökkentik. Szó van ezzel szemben arról, hogy 2009-tõl egységes ingatlanadót vetnek ki - írja a Napi Gazdaság.

Az MSZP nyilatkozata szerint a frakció többsége nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, azonban a luxusadó értékhatár csökkentését meg kellene tüzetesebben is vizsgálni, hogy annak milyen hatásai lennének.

Az egyre növekvõ törlesztõrészletek hatására egyes pénzintézetek esetében megduplázódott a végrehajtási eljárás végeredményeként árverésre kerülõ ingatlanok száma az Egyesült Királyságban. Bár a helyzet korántsem olyan drámai, mint az Egyesült Államokban, ahol a másodlagos jelzálogpiac bedõlése folytán közel 1 millió háztartás került veszélybe, az arányok a brit hitelfelvevõkre nehezedõ nyomás fokozódására utalnak.

2006-ban közel 17 000 árverést bonyolítottak le a szigetországban, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint az elõzõ évben.

Várhatóan nem okoz közvetlen kárt a hazai jelzáloghitel piacon érdekelt bankoknak az amerikai subprime szegmensben tomboló botrány - írja a Világgazdaság.

Az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese a lapnak elmondta, hogy a subprime összeomlásnak közvetlen, hitelezésre gyakorolt hatása nem lesz, mivel ilyen típusú kölcsönöket a bank nem nyújt. Itthon a szigorú hitelengedélyezési rendszernek köszönhetõen csak a megfelelõ adósok kaphatnak lakás- és jelzálog típusú hiteleket.

Az önrész és jövedelemigazolás nélküli hitelek sorsát szorosan figyelemmel kísértük az elmúlt hetekben, most azonban megcáfolódni látszik a piaci szakértõk állítása, az amerikai politikusoknak pedig sokkal inkább reménye, hogy a subprime piacon uralkodó válság nem érinti majd a teljes jelzáloghitel-piacot.

Az elmúlt hónapokban az amerikai bankpiac mindenképpen megpróbálta elkerülni a subprime piac teljes összeomlását, így bár hétrõl hétre felröppent a hír, hogy az árverések rohamléptékkel növekednek, az igazi véget a hitelezõk különbözõ módszerekkel próbálták kitolni.

Az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk az amerikai jelzáloghitel-piacon kialakult válsággal és annak következményeivel. A subprime, vagyis a másodrendû és másodlagos hitelpiac összeomlásával megindult lavina gyorsulni látszik, s manapság már nem csupán az amerikai ingatlanpiacot, és az elsõrendû jelzáloghitel-piacot fenyegeti.

Az ingatlanpiaci visszaesés ugyanis már nem csak a lakóingatlanok piacát érinti, erõs bizonytalanság tapasztalható a nem lakáscélú, így az ipari és kereskedelmi ingatlanok területén is.

Az amerikai jelzáloghitel piacon zajló válság és tovagyûrûzõ világgazdasági hatásai kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon kerülhet-e hasonló krízisbe a dinamikusan fejlõdõ, élesen versenyzõ magyar lakáshitel piac, vagy az amerikai történések csupán egyedi jelenségnek tekinthetõk-e?

Mindenekelõtt érdemes röviden áttekintenünk a tengerentúli "légvár" kialakulásához vezetõ út fõbb lépcsõfokait - segíti elemzésünket Bánfai Gergely a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt.

Mi volt a gond 98-ban?

A bankok a prime piac telítõdése után újabb megcélozható szegmensek után kutatva kezdtek a hagyományos hitelminõsítésen elbukó ügyfelek problémájának feloldásával foglalkozni. Erre az 1980-as évek törvénymódosításai adtak lehetõséget, melyek mind kockázatvállalási, mind pedig árazási területen nagyobb mozgásteret adtak a pénzintézeteknek.

A subprime piac felfutása azonban csak a 90-es évek közepén, az ingatlanpiac szárnyalásával összhangban kezdõdött meg: az Inside B&C Lending adatai szerint a hitelállomány meghatszorozódott az 1995-tõl 2003-ig eltelt idõszakban, melyben egyetlen törést az 1998-as hitelválság jelentett.

Kilenc hónapos mûködése során csaknem 1200 érdeklõdõ versenyeztette a pénzügyi tanácsadókat a Pénzszerzõ.hu oldalon, mely portál tapasztalatai szerint az ügyfelek érdeklõdése a megszorítások érezhetõvé válásával a klasszikus személyi kölcsönök felé tolódott. Az oldalon böngészõk ingyenesen, néhány gombnyomással eljuttathatják ajánlatkérésüket számos független pénzügyi közvetítõhöz, majd a kapott ajánlatok alapján kiválaszthatják, ki nyerte el bizalmukat szakértelmével és az ajánlott termékkel.

Az építési engedélyek beszerzéséhez szükséges idõ és az építési költségek tekintetében egyáltalán nem csoda, hogy a Horvátországot választó magyar vásárlók mindössze 5 százaléka dönt a saját nyaraló, családi ház létrehozása mellett. A dalmát tengerpart közelsége és szépsége sokakat csábít arra, hogy ha teheti, ne csak béreljen, de vegyen is. Az évek folyamán egyre feljebb szökõ árak pedig a kisebb ingatlanok felé terelik a magyarokat, de azon 10 százaléknak, aki végül mégis a különálló házat választja, csupán fele dönt a saját otthon megteremtése mellett.

Adót itt is kell fizetni, de nem mindegy, hogy mennyit...

Milyen adókat fizetünk?

A nyereségadó mértéke 20 százalék, viszont nincs osztalékadó 2005. január 1 óta. Az ez idõpont elõtt keletkezett nyereség után kapott osztalék viszont még forrásadó köteles, aminek mértéke 15 százalék. Helyi adót az önkormányzatok az SZJA 30 százalékának értékéig vethetnek ki.

A személyi jövedelemadó sávos, így ez nem ismeretlen senki számára, a mértéke a következõ táblázatban látható:

Sokaknak már eddig is elege volt a hatalmas adóterhekbõl, hát még mi lesz a 2008-as, 2009-es adóreformok után. Nem lehet tudni, hogy az áfa és egyéb törvények változásai milyen hatással lesznek a cégalapításra, vagy a már mûködõ cégek közül hányan fogják úgy gondolni, hogy érdemesebb lenne külföldön folytatni a dolgokat. Néhány országról már bemutattuk, hogy milyen elõnyökkel és hátrányokkal rendelkezik a magyar viszonyokhoz képest.

Az idei év elsõ kilenc hónapjában 2006 hasonló idõszakához képest 24 százalékkal nõtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építõipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minõsülnek. A Coface elemzõi szerint a kockázatok további növekedésével kell számolnunk.

A hazai gazdasági helyzet romlását mutatja, hogy még mindig nagyon sok felszámolás és végelszámolás indul évente, sokkal több, mint bármely európai országban.

Szeptembertõl két nap, jövõ júliustól pedig egy óra alatt bejegyeztethetõk lesznek a cégek. Egy kft. minimális jegyzett tõkéje alapesetben 500 ezer, a zártkörû részvénytársaságoké pedig ötmillió forintra csökkenhet - írja a Népszabadság.

Jelentõs változás, hogy a cégbejegyzési illeték egységesen 15 ezer forintra csökken: jelenleg kft. és zrt. alapításakor 100 ezer, bt. és a kkt. esetén pedig 50 ezer forintot kell fizetni. A közzétételi illetéket pedig eltörölnék.

Hazánkban jelenleg mintegy 230 000 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.), illetve több mint 240 000 jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság (kft., rt.) szerepel a cégjegyzékben - írja a Napi Gazdaság.

A parlamenthez benyújtott, a cégalapítást megkönnyíteni szándékozó igazságügy-minisztériumi törvényjavaslat alapján 2005 során a cégalapítás átlagos bejegyzési ideje hiánypótlás nélkül túllépte a 9 munkanapot, 2006 során azonban alatta maradt.

Vágó Imre, a Fõvárosi Cégbíróság elnöki bírája szerint sem a cégalapítások számában, sem a vállalkozási formák népszerûségének sorrendjében nem érzékelhetõ érdemi változás az év elsõ két hónapjában.

Továbbra is 90 százalék feletti azon gazdasági társaságoknak az aránya, amelyek a minimálisan meghatározott tõkével indultak útjukra.

Az igazságügyi tárca úgy gondolja, hogy a hitelezõk védelmét nem a cégalapításhoz szükséges minimális jegyzett tõke emelése szolgálja, hanem a cégek átláthatóságának növelése, vagyis a cégadatok teljes nyilvánossága - írja a Népszabadság.

Szeptember elsejétõl jelentõs mértékben csökkenne a cégalapításhoz szükséges törzstõke összege, ugyanakkor a cégeljárást módosító elõterjesztés vitája sem fejezõdött még be. Gadó Gábor szakállamtitkár reményei szerint a törvénymódosítás ismét napirendre kerül, majd azt a tavaszi ülésszakon el is fogadják.

Szeptember elsejétõl fontos módosítások lépnek életbe a cégalapítással kapcsolatosan az Országgyûlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében - olvasható a Világgazdaságban.

A változtatások értelmében például a törvényi szerzõdésmintákat már nem csupán a kisebb vállalkozások alkalmazhatják, hanem a részvénytársaságok is. Ezen eljárás esetében az illeték is alacsonyabb lesz, cégformától függetlenül 15 ezer forintot kell majd fizetni. Emellett megszûnik a közzétételi költségtérítés.

Nem volt nagy visszhangja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról szóló, és egyéb törvények módosításait, holott az új jogszabály számos jelentõs változást fog hozni 2007. szeptember 01-i hatályba lépésétõl, ugyanis sok olyan könnyítést tartalmaz, amivel egyszerûbbé válik a vállalkozások élete.

Az alábbiakban részletezzük a változtatásokat, melyeknek célja, hogy tovább egyszerûsítsék a gazdasági társaságok regisztrációját és mûködését.

A szeptemberi változásokat követõen gyorsabbá vált Magyarországon a cégeljárás, azonban a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (MOKK) tart attól, hogy a gyorsított cégeljárásokban emelkedik a biztonsági kockázat - tudósít a Napi Gazdaság.

Tóth Ádám elnök szerint a biztonsági kockázat megemelkedése a közjegyzõk által készített kötelezõ aláírási címpéldány elhagyásának számlájára írható. A címpéldány, valamint az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta használata nem kötelezõ gyorsított cégalapítás során, mindez pedig teret adhat a fantomcégek terjedésének.

Ha valaki nem csak a saját országában, hanem mondjuk Magyarországon is szeretné népszerûsíteni a cégét, az bizonyos követelményekkel jár. Ugyanis ha rendszeres jövedelme van, akkor a szabályozások miatt fióktelepet vagy képviseletet kell létrehoznia. Ez viszont nem kis feladat, ugyanis idegenek a jogszabályok, a nyelv, és a teljes alapítási, cégbejegyzési folyamat. Így nem csoda, hogy ha a cég nincs tisztában a vele szemben támasztott követelményekkel...

A magyar törvényekhez való alkalmazkodás nem egy könnyû feladat.