Sokaknak már eddig is elege volt a hatalmas adóterhekből, hát még mi lesz a 2008-as, 2009-es adóreformok után. Nem lehet tudni, hogy az áfa és egyéb törvények változásai milyen hatással lesznek a cégalapításra, vagy a már működő cégek közül hányan fogják úgy gondolni, hogy érdemesebb lenne külföldön folytatni a dolgokat. Néhány országról már bemutattuk, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik a magyar viszonyokhoz képest. Most lássuk, mennyire érdemes és kellemes a horvát tengerparton céget alapítani...

Először is nézzük meg, hogyan áll a horvát gazdaság, teremhet-e még nekünk babér, vagy már telített a piac, és nem sok értelme van a költözést fontolgatni...

A turizmus bevétele dinamikusan nő, 2005-ben 7,5 (1 880,25 milliárd forint) majd 2006-ban 8 milliárd euró (2 005,6 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi deficit viszont elég magas, 2006-ban az ország eladósodottsága már 29,1 milliárd euróra (7 295,37 milliárd forint) rúgott. Az infláció 2005-ben 3,3 százalékot, 2006-ban 3,2 százalékot tett ki, a munkanélküliség viszont 18 és 17 százalék volt az említett két évben.

A 236 ezer gazdasági jogi személy közül csak 108 ezer aktív, és közel 21 ezernek vannak likviditási problémái. 83 ezer gazdasági társaság foglalkozik döntően szolgáltatással (kereskedelem, ingatlanok, turizmus), és a mindössze 8 ezer tőkehiánnyal küzdő ipari cég viszont nem képes a belföldi igények ellátására. A hajógyárak, a vasművek hatalmas veszteségeket termelnek. A háború óta a mezőgazdaság mindössze néhány termékből önellátó.

Vagyis a fenti adatokból látható, hogy az ország számára jelenleg az idegenforgalom és a szolgáltatások rejtenek megvalósítható kitörési lehetőséget, és versenyelőnyöket.

Mit is kell tudni a cégünk megalapításához...

A Horvát Alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot beleértve a külföldiek tulajdonszerzését, és a vállalkozói szabadságot piacgazdasági alapon. Tiltja monopóliumok létrehozását és különböző garanciákat ad a külföldi beruházóknak az egyenlő elbánásra. A külföldieknek azonban, ha üzleti tevékenységet szeretnének folytatni, munkavállalási engedélyt kell szerezniük.

A Világbank 155 országra adott elemzése alapján Horvátország a bürokratikus nehézségeket tekintve az utolsó negyedbe tartozik. Nehezen átláthatóak az engedélyezési eljárások, drága a munkaerő, nehezen szerezhetőek meg az építési és egyéb engedélyek, illetve probléma még az eladósodottság.

A 2006-ban hozott új befektetés-ösztönzési törvény adó- és vámkedvezményeket biztosít azok számára, akik termelő beruházásokat, műszaki fejlesztéseket, vidéki ipartelepítést valósítanak meg a vállalkozás keretein belül, továbbá hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez, a szakmai át- és továbbképzéshez, a gazdaság versenyképességének javításához, illetve az elmaradott területek fejlesztéséhez. Ez vonatkozik mind a külföldi, mind a belföldi társaságokra.

Jelentős változást okoz, hogy a nagyobb - 1,5 millió euró (376,05 millió forint) feletti - befektetések esetén valószínűleg könnyebben lehet majd igénybe venni a fent említett adókedvezményt, amit eddig csak újonnan alapított (1 évnél nem régebbi) cégek csak nagyon nehezen szerezhettek meg.