Az idei év első kilenc hónapjában 2006 hasonló időszakához képest 24 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A Coface elemzői szerint a kockázatok további növekedésével kell számolnunk.

 

A hazai gazdasági helyzet romlását mutatja, hogy még mindig nagyon sok felszámolás és végelszámolás indul évente, sokkal több, mint bármely európai országban. Idén a cégek 3,9 százaléka léphet a megszűnés útjára. A magyar vállalatok többsége még mindig nem építette be a tudatos kockázatkezelést a működési folyamatai
közé, pedig egy kereskedelmi ügylet sikerét nagyban befolyásolja a vevő hitelképességéről szerzett előzetes, pontos információ.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2007 első kilenc hónapjában közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Továbbra is nagymértékben nőtt a végelszámolások száma (+60,83%), a felszámolási eljárások volumene pedig négy százalékkal növekedett meg. Nem változik a helyzet a "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. Az év első kilenc hónapjában mindösszesen 17 ilyen eljárás indult Magyarországon.

A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembe néznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenykedésüket. Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy a pénzhiánnyal küzdő cégek a végelszámolást választják, mert úgy vélik, hogy számukra egyszerűbb lefolytatni ezt az eljárást, mint a felszámolást, hiszen az kevesebb felelősséggel jár számukra. Máskor a
végelszámolás indításának célja kifejezetten az időhúzás, hogy mire feleszmélnek a hitelezők és követelhetnék a felszámolást, a céget kiürítik. A bejegyzett cégek száma, a már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig soha nem látott módon szűnnek meg a cégek Magyarországon.

Mikael C. Szabo a Coface Hungary ország-igazgatója fontosnak tartja, hogy a megszűnő vállalatok által hátrahagyott adósságok problémájával komolyan foglakozzon a gazdaság: nem elég a helyzetet sajnálni és panaszkodni, hanem ideje, hogy az árbevétel alapú cégvezetési szokást végre egy profitorientált szemlélet váltsa fel, amelynek persze szerves része a kockázatkezelés, hiszen csak a kifizetett számla termel profitot. Sokan
nem gondolnak arra, hogy egy ki nem fizetett 10 millió forintos számlát nagyságrendileg már csak 100 millió extra árbevétellel lehet pótolni, hiszen a nemfizetésnek direkt, nettó kihatása van a profitra.

A Coface elemzése szerint ma már nehéz olyan iparágat találni, amelyet "biztosnak" nevezhetünk. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban a kiskereskedelmi, az építőipari, illetve a nagykereskedelmi cégek az érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 28%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodásban, a turisztikában, a mezőgazdaságban, valamint a fuvarozásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban.


A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő faipar, takarítás, fémipar és a nagykereskedelem értéke is az országos átlag felett található.


Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy ebből a szempontból is az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások 17,33%-a, összesen bejegyzett cégek 9,67%-a). Továbbá markáns eltéréseket regisztrált a Coface a nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállatoknál
(eljárások 13.12 %-a, összesen a bejegyzett cégek 8.9-%-a), a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál (eljárások 15,47 %-a, összesen bejegyzett cégek 13,9-%-a), valamint a turizmus és vendéglátást folytató vállalatoknál (eljárások 5.3 %- a, összesen bejegyzett cégek 4,24%-a).

Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 12,4%-a, de a bejegyzett hazai cégek 6,25%), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 0,72%, de a bejegyzett hazai cégek 3,98%) - teljesítettek a legjobban.


Az alacsony bázisérték miatt olyan területeken tapasztalhattuk a fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb relatív növekedését, mint pl. az oktatás (+104,18%), az egészségügy (+91,42%) és a vegyipar (+50,72%). Ugyanakkor figyelembe véve, hogy például a vegyipari cégeknél - a relatív növekedés ellenére - összesen csak 89
eljárásról, azaz az összes eljárás 2,08%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

A vizsgált iparágak közül csupán a gépipari, a papíripari tevékenységet folytató vállalatok, valamint a kiadói és nyomdai tevékenységet végző cégek tudták csökkenteni a fizetésképtelenség arányszámát.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2007 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 48%-át). Budapesten az eljárások 37%-át, Pest megyében, pedig közel 11%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai
vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb 2007 első kilenc hónapjában (6,12%), majd ezt követi Nógrád megye (5,51%) és Somogy megye (4,86%).

Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése 92,24% volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a csődhányad relatív növekedése 83,35% volt. Tekintettel az alacsony esetszámra például Somogy megye,
ahol a relatív növekedés: (+58,62%) ellenére összesen csak 474 eljárásról, azaz az összes eljárás 3,45%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az első kilenc hónapban az eljárások részaránya szintén meghaladja a megyében bejegyzett cégek arányát (eljárások 6,81%-a, összesen bejegyzett cégek 3,15%-a). További eltéréseket Somogy megyében (eljárások 3,45%-a, összesen bejegyzett cégek 2,01%-a) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Budapest (eljárások 37,09%, de a bejegyzett hazai cégek 40,01), valamint Pest megye (eljárások 10,56%, de a bejegyzett hazai cégek 12,86%) teljesített a legjobban.

A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Fejér megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.