Nem volt nagy visszhangja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról szóló, és egyéb törvények módosításait, holott az új jogszabály számos jelentős változást fog hozni 2007. szeptember 01-i hatályba lépésétől, ugyanis sok olyan könnyítést tartalmaz, amivel egyszerűbbé válik a vállalkozások élete.

Az alábbiakban részletezzük a változtatásokat, melyeknek célja, hogy tovább egyszerűsítsék a gazdasági társaságok regisztrációját és működését.

A bejegyezni kívánt cégnevet a társaság elektronikus úton kérheti (eddig írásban is lehetett), és a korábbi 3 nap helyett a cégbíróság köteles egy nap alatt megvizsgálni, hogy az szerepel-e már a cégjegyzékben. Ha nem akkor 60 napos időtartamra lefoglalja a kérelmezőnek a nevet, és ez alatt az idő alatt köteles a foglaló bejegyeztetni a céget. A 60 nap 8 nappal meghosszabbítható, ha a bejegyzési kérelmet elutasították, de a 8 nap alatt a kérelmező ismét beadja.

A jövőben szélesebb körben lehet megválasztani a társaság elnevezését, a vezérszó már nem kizárólag magyar szó lehet, hanem megengedett az idegen nyelvű kifejezés, a rövidítés és a mozaikszó használata is. Mindezt a cégbíróságok már eddig is elfogadták, mostantól pedig a jogszabály is igazodik a gyakorlathoz.

A változások értelmében a cég székhelye, és az ügyintézés helye különválhat. A cég székhelye a bejegyzett irodája, ahova a hivatalos levelezés érkezik, ezt cégtáblával kell jelölni. A központi ügyintézés helye megegyezhet a székhellyel, de ha nem azonos, akkor azt a létesítő okiratban, és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni.

Az újonnan alakult cég székhelyének az ügyvéd / ügyvédi iroda székhelyét is bejegyezhetik. Az ügyvéd gondoskodik a cég iratainak kezeléséről, átvételéről, megőrzéséről, továbbításáról, stb., valamint többek között tűrni köteles a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedéseket.

Korábban a cégbejegyzéshez szükséges aláírási címpéldányt közjegyző hitelesítette, ami jelentős díjakat vont maga után, viszont az új szabályok szerint már ügyvéd is ellenjegyezheti az aláírás-mintát abban az esetben, ha ő készítette a létesítő okiratot, vagy annak módosítását, és az aláírás-minta a cégbejegyzési kérelem melléklete. Szeptember 1-től már az elektronikus aláírás is hiteles cégszerű aláírásnak minősül.

Abban az esetben, ha az adott cégnek nem kötelező, akkor a közleményét a cég a saját honlapján is közzéteheti, nem kell a Cégközlönyben közzé tenni. A közzététel formáját, és a honlap nevét viszont tartalmaznia kell a cégjegyzéknek, és a honlapon való közzététel mellett a cég köteles a változásokról az összes hitelezőjét értesíteni.

Az új, egyszerűsített eljárás keretein belül, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, és zártkörűen működő részvénytársaság alapításakor egy egységes szerződésmintát lehet használni, és azt elektronikusan beküldeni a cégbíróságnak.

Némileg megváltoztak a cégeljárás illetékei és határidői is az egyszerűsített eljárás esetén, 15 ezer forintot kell illetékbélyegben leróni, és a megvalósították a korábban ígért 1 órás ügyintézést - cégbírósági átvezetést is.

Szintén a már élő gyakorlat átültetése az a szabály, amely lehetővé teszi a társaságok taggyűlésének az ülés tartása nélkül történő szavazását akkor, ha azt egyik tag sem kívánja.

Az egyik legfontosabb változás mégis az, hogy csökkentették a különböző cégformák törzstőkéjének kötelező mértékét. Korlátolt felelősségű társaságot így a jövőben már akár 500 ezer forint törzstőkével is lehet alapítani, zártkörűen működő részvénytársaságot 5 millió forinttal, míg nyilvánosan működő részvénytársaságnál megtartották a 20 millió forintos törzstőke előírását.

Könnyítéseket alkalmaztak a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításában is. E szerint az alapítói határozatot módosítását csak 2008. július 1-ig kötelesek a cégek végrehajtani. Abban az esetben ha az alapítói határozatban a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvényre számmal utalnak, akkor azt nem kell kijavítani, hanem automatikusan az új törvény értendő alatta. A taggyűlés megnevezést sem kell megváltoztatni tagok gyűlésére, szintén automatikusan azt kell alatta érteni.

Ha a fent említett változtatásokat leszámítva nincs szükség az alapító határozat módosítására, akkor mindössze annyi a tulajdonos kötelezettsége, hogy a cégbíróságnak bejelenti, cége mindenben megfelel az új törvénynek. Vagyis ezzel megspórolható több díj és illeték, nem is beszélve az adminisztrációs problémákról.

Ezen változtatások többségét már a 2006. évi IV. törvény kihirdetésekor előrevetítették a jogalkotók, amint láthattuk azonban a gyakorlat mostanra érte utol az ígéreteket.