Bevallás, kedvezmény, határidő, visszatérítés, tartozás. Ezek a kifejezések minden magyar állampolgár számára ismerősnek csengenek, mindegy, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként keresi kenyerét. Az adózás, a szinte állandóan változó törvények mindannyiunk számára fejtörést okoznak. Adózásról szóló sorozatunk keretében szeretnénk választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésünkre. A negyedik leckében a helyi adókat és a jövedéki adót vesszük nagyító alá.
30. lecke: helyi adók és a jövedéki adó

Helyi adók: miért fizetünk községhatárokon belül?

Mint az már az első adózásról szóló leckében is említettük, bár adót csakis az állam vethet ki, adóbeszedési joggal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon kívül a Vám- és Pénzügyőrség, az Illetékhivatal és az önkormányzatok rendelkeznek.

A helyi önkormányzatok az 1990. évi C. törvény értelmében, az általa meghatározott keretek között jogosultak adómegállapításra meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra vonatkozóan.

Meghatározhatják a beszedendő adófajtát, a beszedés időpontját és határidejét, az adó mértékét és bővíthetik a mentességek körét, de nem vethetnek ki például a törvényben meghatározott maximumnál nagyobb mértékű adót, illetve egy meghatározott adóalanyt egy meghatározott tárgy esetében csak egy adófajta fizetésére kötelezhet.

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén fekvő ingatlanra, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jogra, munkaerő foglalkoztatásra, nem állandó lakosként való ott tartózkodásra, illetve meghatározott gazdasági tevékenységre terjed ki.

Miért fizetsz és mennyit?

A következő táblázatban az önkormányzatok által megállapítható adókat foglaltuk össze, tárgyukra, alanyukra, alapjukra és mértékükre nézve. Utóbbival kapcsolatban el kell mondanunk, hogy itt az adók maximális mértékét tüntettük fel, de mint minimum szóba jöhet az adó beszedésének elhagyása is.

Az építmény-, a telekadó, valamint a magánszemélyek kommunális adója esetében a tulajdonos alatt azt a magánszemélyt, gazdasági vállalkozást (magánszemélyek kommunális adója esetében csakis magánszemélyt) értjük, amely az év első napján az építmény, vagy a telek tulajdonosa.

Kik mentesülnek?

Az adófizetés alól mentesülők köréből csak a magánszemélyek számára fontos elemeket emeltük ki, a részletes felsorolás megtalálható a helyi adókról szóló törvényben.

Mentesülnek az adófizetés alól az
• építményadó esetében a szükséglakások, illetve a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakások közül a 100 négyzetméter alatti alapterülettel rendelkező ingatlanok tulajdonosai
• telekadó esetében az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt
• az idegenforgalmi adó esetében (IFA) a 18. évüket még be nem, illetve a 70. életévüket már betöltött, illetve az egészségügyi-szociális intézménybe beutalt magánszemélyek. A diákok is mentességet élveznek bizonyos esetekben.

Iparűzési adó: hol mennyit?

Az adófizetési kötelezettség azon vállalkozásokra vonatkozik, akik vagy amelyek az önkormányzat illetékességi területén nyereség- és jövedelemszerzés céljából állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet végeznek.

Iparűzési adót mindenképpen köteles fizetni a vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem vagy rendelkező társaság és az egyéni vállalkozó a székhelyén, illetve ha több településen is végez tevékenységet, akkor azt meg kell osztania a hatályos jogszabályban leírtak szerint.

Amennyiben csakis ideiglenes tevékenységet végez, akkor az adó alapja tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért korrigált nettó árbevétel.

Luxusadó: nem helyi, de önkormányzati!

A luxusadót nem az önkormányzatok állapítják meg, de a belőle befolyó összegek azok költségevetését bővítik. A luxusadó egy értékalapon működő ingatlanadó, amelyet a 100 millió forint számított értéket meghaladó ingatlanokra vetnek ki.

Az adó alapját a törvényben meghatározott módon számítják, annak értéke azonban nem szakad el a piaci értéktől, mert az alap illetékhivatali adatokon alapszik. Az adó mértéke az adóalap 0,5 százaléka.

ABC: na nem az, amire gondolsz!

Az úgynevezett ABC, vagyis alkoholt (alkoholtartalmú termékeket), a benzint (ásványi olajakat) és cigarettát (dohánytermékek) az általános forgalmi adón kívül jövedéki adó is terheli, amely előbb említett társához hasonlóan közvetett adó, mert azt a végső felhasználó fizeti meg.

A jövedéki alanya azonban nem a fogyasztó, hanem a termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező vállalat, illetve természetes személy.

A 2003. évi CXXVII. törvényben rögzített adónak azonban nem csupán a költségevetési bevételek megteremtése a célja, hanem a fogyasztás célszerű szabályozása és a jövedéki termékek illegális piaci forgalmának visszaszorítása.

Ezért a törvény nem csupán az adó kivetéséről és annak mértékéről rendelkezik, de a jövedéki termékek előállításának, forgalmazásának és külkereskedelmének szabályairól is. A következő táblázatban néhány termék jövedéki adótartalmát mutatjuk be.