Az építési engedélyek beszerzéséhez szükséges idõ és az építési költségek tekintetében egyáltalán nem csoda, hogy a Horvátországot választó magyar vásárlók mindössze 5 százaléka dönt a saját nyaraló, családi ház létrehozása mellett. A dalmát tengerpart közelsége és szépsége sokakat csábít arra, hogy ha teheti, ne csak béreljen, de vegyen is. Az évek folyamán egyre feljebb szökõ árak pedig a kisebb ingatlanok felé terelik a magyarokat, de azon 10 százaléknak, aki végül mégis a különálló házat választja, csupán fele dönt a saját otthon megteremtése mellett.

Adót itt is kell fizetni, de nem mindegy, hogy mennyit...

Milyen adókat fizetünk?

A nyereségadó mértéke 20 százalék, viszont nincs osztalékadó 2005. január 1 óta. Az ez idõpont elõtt keletkezett nyereség után kapott osztalék viszont még forrásadó köteles, aminek mértéke 15 százalék. Helyi adót az önkormányzatok az SZJA 30 százalékának értékéig vethetnek ki.

A személyi jövedelemadó sávos, így ez nem ismeretlen senki számára, a mértéke a következõ táblázatban látható:

Sokaknak már eddig is elege volt a hatalmas adóterhekbõl, hát még mi lesz a 2008-as, 2009-es adóreformok után. Nem lehet tudni, hogy az áfa és egyéb törvények változásai milyen hatással lesznek a cégalapításra, vagy a már mûködõ cégek közül hányan fogják úgy gondolni, hogy érdemesebb lenne külföldön folytatni a dolgokat. Néhány országról már bemutattuk, hogy milyen elõnyökkel és hátrányokkal rendelkezik a magyar viszonyokhoz képest.

Az idei év elsõ kilenc hónapjában 2006 hasonló idõszakához képest 24 százalékkal nõtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építõipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minõsülnek. A Coface elemzõi szerint a kockázatok további növekedésével kell számolnunk.

A hazai gazdasági helyzet romlását mutatja, hogy még mindig nagyon sok felszámolás és végelszámolás indul évente, sokkal több, mint bármely európai országban.

Szeptembertõl két nap, jövõ júliustól pedig egy óra alatt bejegyeztethetõk lesznek a cégek. Egy kft. minimális jegyzett tõkéje alapesetben 500 ezer, a zártkörû részvénytársaságoké pedig ötmillió forintra csökkenhet - írja a Népszabadság.

Jelentõs változás, hogy a cégbejegyzési illeték egységesen 15 ezer forintra csökken: jelenleg kft. és zrt. alapításakor 100 ezer, bt. és a kkt. esetén pedig 50 ezer forintot kell fizetni. A közzétételi illetéket pedig eltörölnék.

Hazánkban jelenleg mintegy 230 000 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.), illetve több mint 240 000 jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság (kft., rt.) szerepel a cégjegyzékben - írja a Napi Gazdaság.

A parlamenthez benyújtott, a cégalapítást megkönnyíteni szándékozó igazságügy-minisztériumi törvényjavaslat alapján 2005 során a cégalapítás átlagos bejegyzési ideje hiánypótlás nélkül túllépte a 9 munkanapot, 2006 során azonban alatta maradt.

Vágó Imre, a Fõvárosi Cégbíróság elnöki bírája szerint sem a cégalapítások számában, sem a vállalkozási formák népszerûségének sorrendjében nem érzékelhetõ érdemi változás az év elsõ két hónapjában.

Továbbra is 90 százalék feletti azon gazdasági társaságoknak az aránya, amelyek a minimálisan meghatározott tõkével indultak útjukra.

Az igazságügyi tárca úgy gondolja, hogy a hitelezõk védelmét nem a cégalapításhoz szükséges minimális jegyzett tõke emelése szolgálja, hanem a cégek átláthatóságának növelése, vagyis a cégadatok teljes nyilvánossága - írja a Népszabadság.

Szeptember elsejétõl jelentõs mértékben csökkenne a cégalapításhoz szükséges törzstõke összege, ugyanakkor a cégeljárást módosító elõterjesztés vitája sem fejezõdött még be. Gadó Gábor szakállamtitkár reményei szerint a törvénymódosítás ismét napirendre kerül, majd azt a tavaszi ülésszakon el is fogadják.