Az egyre növekvõ törlesztõrészletek hatására egyes pénzintézetek esetében megduplázódott a végrehajtási eljárás végeredményeként árverésre kerülõ ingatlanok száma az Egyesült Királyságban. Bár a helyzet korántsem olyan drámai, mint az Egyesült Államokban, ahol a másodlagos jelzálogpiac bedõlése folytán közel 1 millió háztartás került veszélybe, az arányok a brit hitelfelvevõkre nehezedõ nyomás fokozódására utalnak.

2006-ban közel 17 000 árverést bonyolítottak le a szigetországban, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint az elõzõ évben.

Várhatóan nem okoz közvetlen kárt a hazai jelzáloghitel piacon érdekelt bankoknak az amerikai subprime szegmensben tomboló botrány - írja a Világgazdaság.

Az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese a lapnak elmondta, hogy a subprime összeomlásnak közvetlen, hitelezésre gyakorolt hatása nem lesz, mivel ilyen típusú kölcsönöket a bank nem nyújt. Itthon a szigorú hitelengedélyezési rendszernek köszönhetõen csak a megfelelõ adósok kaphatnak lakás- és jelzálog típusú hiteleket.

Az önrész és jövedelemigazolás nélküli hitelek sorsát szorosan figyelemmel kísértük az elmúlt hetekben, most azonban megcáfolódni látszik a piaci szakértõk állítása, az amerikai politikusoknak pedig sokkal inkább reménye, hogy a subprime piacon uralkodó válság nem érinti majd a teljes jelzáloghitel-piacot.

Az elmúlt hónapokban az amerikai bankpiac mindenképpen megpróbálta elkerülni a subprime piac teljes összeomlását, így bár hétrõl hétre felröppent a hír, hogy az árverések rohamléptékkel növekednek, az igazi véget a hitelezõk különbözõ módszerekkel próbálták kitolni.

Az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk az amerikai jelzáloghitel-piacon kialakult válsággal és annak következményeivel. A subprime, vagyis a másodrendû és másodlagos hitelpiac összeomlásával megindult lavina gyorsulni látszik, s manapság már nem csupán az amerikai ingatlanpiacot, és az elsõrendû jelzáloghitel-piacot fenyegeti.

Az ingatlanpiaci visszaesés ugyanis már nem csak a lakóingatlanok piacát érinti, erõs bizonytalanság tapasztalható a nem lakáscélú, így az ipari és kereskedelmi ingatlanok területén is.

Az amerikai jelzáloghitel piacon zajló válság és tovagyûrûzõ világgazdasági hatásai kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon kerülhet-e hasonló krízisbe a dinamikusan fejlõdõ, élesen versenyzõ magyar lakáshitel piac, vagy az amerikai történések csupán egyedi jelenségnek tekinthetõk-e?

Mindenekelõtt érdemes röviden áttekintenünk a tengerentúli "légvár" kialakulásához vezetõ út fõbb lépcsõfokait - segíti elemzésünket Bánfai Gergely a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt.

Mi volt a gond 98-ban?

A bankok a prime piac telítõdése után újabb megcélozható szegmensek után kutatva kezdtek a hagyományos hitelminõsítésen elbukó ügyfelek problémájának feloldásával foglalkozni. Erre az 1980-as évek törvénymódosításai adtak lehetõséget, melyek mind kockázatvállalási, mind pedig árazási területen nagyobb mozgásteret adtak a pénzintézeteknek.

A subprime piac felfutása azonban csak a 90-es évek közepén, az ingatlanpiac szárnyalásával összhangban kezdõdött meg: az Inside B&C Lending adatai szerint a hitelállomány meghatszorozódott az 1995-tõl 2003-ig eltelt idõszakban, melyben egyetlen törést az 1998-as hitelválság jelentett.

Kilenc hónapos mûködése során csaknem 1200 érdeklõdõ versenyeztette a pénzügyi tanácsadókat a Pénzszerzõ.hu oldalon, mely portál tapasztalatai szerint az ügyfelek érdeklõdése a megszorítások érezhetõvé válásával a klasszikus személyi kölcsönök felé tolódott. Az oldalon böngészõk ingyenesen, néhány gombnyomással eljuttathatják ajánlatkérésüket számos független pénzügyi közvetítõhöz, majd a kapott ajánlatok alapján kiválaszthatják, ki nyerte el bizalmukat szakértelmével és az ajánlott termékkel.