Az euróért kedd este már csak 1,2159 dollárt kínáltak a nemzetközi piacon, miután a jegyzés stabilizálódni látszott a hétfői 1,240 körüli szinteken. És van még út lefelé....

Az idén eddig az euró 3 százalékkal emelkedett a forinthoz viszonyítva, a dollár pedig még keményebben 20 százalékkal erősödött.

Az euró alakulása főként a külkereskedelmet érinti, hiszen ebben történik döntő mértékben az elszámolás, a svájci frank alakulása pedig a hitelállomány alakulására hat, hiszen a lakossági hitelek jelentős része még mindig ebben a devizában áll fenn. Kevesebb figyelmet kap a dollár erősödése, holott a zöldhasú értéke forintban negyedével nőtt a múlt év végi szinthez képest. Az energiaszámlánkat dollárban fizetjük, a nyugat-európai export kilátások javulása (gyengülő euró hatása) viszont a magyar exportálóknak kedvezhet.

Egyenlőre az amerikai válságkezelés eredményei jobbak az európaiaknál, de a régiónkat sújtó újabb adósságválság is jelentős mértékben visszaveti, további költségekkel terheli az amúgy is feszültségekkel teli Uniót.

Tehát a hatások eléggé összetettek, sok a bizonytalan tényező. Hazánkban néha az az érzése támad az embernek, hogy bármi is történik a világban, az összességében kedvezőtlenül érint bennünket.

Mi várható a közeljövőben?

Jelenleg az euró több ok miatt is tartós gyengélkedésre van ítélve az amerikai valutával szemben. Az első negyedévben négyszer gyorsabban nőtt a GDP a tengerentúlon, mint az euróövezetben. A kamatkilátások is a dollár malmára hajtják a vizet, hiszen az EKB aligha szigoríthat egyhamar. Befektetői szemmel nézve is vonzóbb az amerikai piac. Végül vásárlóerő-paritáson is túlértékelt a közös európai pénz. Ha pedig az euró veszít az értékéből, akkor az a hazánkhoz hasonló kitettségű EU-tagországok valutáira még inkább igaz.

Az MNB feladata

"Utólag könnyű okosnak lenni" - mondta Simor András kedden egy konferencián. Az MNB volt az egyetlen szervezet, amely figyelmeztetett a devizahitelezés kockázataira.

Melyek az MNB feladatai? Milyen mértékben kellene támogatnia az éppen aktuális kormányt céljai elérésében? Csak a kamatokra és az inflációs célra kell koncentrálniuk, a devizahitelesek gondjait oldja meg a kormány? Egyre erősebb vita alakul ki ezekben a kérdésekben.

Véleményem szerint az MNB igenis követett el hibákat a válság idején, hiszen a forint árfolyamával egyáltalán nem foglalkoztak, nem tekintették feladatuknak a forint szorosabban vett védelmét. De valljuk be, hogy a magas államadósság finanszírozási kényszere miatt nem volt nagy mozgásterük a kamatpolitika terén, aminek következtében a forint hitelek lényegesen és tartósan kedvezőtlenebbek voltak a devizahiteleknél, ezért racionális döntés volt a vállalkozások és a lakosság részéről a devizában történő eladósodás.

Hogy általában véve a hitelállomány ilyen mértékű növekedésének kellett volna-e valamilyen mértéket szabni, az már egy másik kérdés és egyértelműen a kormány intézkedéseire vezethető vissza. Hiszen a jelzáloghitelek növekedését jelentős mértékben ösztönözte a sok kedvezményt tartalmazó lakástámogatási rendszer.

Mi vár a forintra?

Véleményem szerint egy időre elfelejthetjük az erős forintot. Az euró gyengélkedése a dollárhoz képest meghatározza a forint helyzetét is. A svájci frank menedék valuta szerepe ismét felértékelődött, megállíthatatlanul erősödik az euróhoz és a forinthoz képest is.

Az EU régió már nagyon az utolsó pillanatoknál jár, amikor még a katasztrófa megelőzhető. Tehát egyértelmű és gyors döntéseket kell hozni az euró védelmében. Ez a folyamat elkezdődött, de további lépésekre van szükség, mert a bizalom helyreállítsa nem lesz könnyű feladat....