Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni. A kötelező alakiság megsértésével kötött építési szerződés semmis – figyelmeztetett ítéletében a Kúria. A szerződés semmiségét a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell.

A felek között szóban építési szerződés jött létre egy családi ház kivitelezésére. Az üzletszerűen építőipari kivitelezési tevékenységet folytató felperes az építési munkát elvégezte, a megrendelő alperes azonban a vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg, és a pótmunkák ellenértékét sem egyenlítette ki.

A mindezeket az előzményeket követően indult polgári perben a felek között vitás volt a szerződés eredeti műszaki tartalma és az építési munka elvégzéséért kikötött vállalkozói díj mértéke is.

Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le az elvégzett munka értékének meghatározása érdekében, és a szakvéleményben foglaltak alapulvételével kötelezte az alperest a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére. A másodfokú bíróság azonban – az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva - az alperest terhelő marasztalás összegét felemelte, érvelése szerint ugyanis a felek között a szóbeli szerződés kikötéseinek megfelelően kell elszámolni, a szerződés tartalmát pedig a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapíthatónak ítélte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának több elvi kérdésben is állást kellett foglalnia. Így megállapította, hogy miután a felperes üzletszerűen folytat építőipari kivitelezési tevékenységet, a felek között szóban létrejött vállalkozási szerződés - a jogszabályban előírt kötelező alakiság megsértése, az írásba foglalás elmaradása miatt – érvénytelen.

A szerződés érvénytelenségét pedig hivatalból is észlelni kell. Megállapította a Kúria azt is, hogy az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei közül az adott esetben kizárólag a szerződés hatályossá nyilvánítása merülhet fel és ennek keretei között kerülhet sor a felek közötti elszámolásra. Ezért – figyelemmel arra is, hogy a megfelelő elszámoláshoz szükséges adatok rendelkezésre álltak – a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az indokaiban ugyan téves, de érdemben helyes elszámolást alkalmazó és helytálló jogkövetkeztetésre jutott elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Forrás: http://adozona.hu/