Sokan fellélegeztek

Sokan igazságtalannak tartották az ingatlanok megadóztatását, hiszen adózott jövedelemből vettük és a magyar viszonyokat ismerve sokaknak egy élet munkája a ház, amelyben pl. öregségükre élnek. Részben ragaszkodásból, részben a nehéz és ár alatti értékesítési lehetőségeket látva.

Mint minden adó, ez is sok család esetében igazságtalan lett volna, sok esetben viszont lazán kifizették volna, csak ne bolygassák őket tovább…

Azért az egyéb vagyoni elemek esetében életbe fog lépni a vagyonadó. Abban érezhető társadalmi konszenzus van, hogy a nagyon gazdagok fizessenek több adót….

A parlament tavaly júniusban fogadta el a vagyonadóról szóló törvényt. A Fidesz már bejelentette, hogy hatalomra kerülése után azonnal eltörli, de az AB gyorsabb volt. Pedig a választási kampányban szerepet szántak az ingatlanadónak is. Marad ezért még min polemizálniuk a politikusoknak, bár reméljük, hogy magasabb színvonalon teszik majd ezt, mint tették a nyugdíj vitában.

Mi volt az elutasítás oka?

Az ingatlan árának megállapítása körüli hercehurca végül az alkotmánybírákat is elbizonytalanította és a biztos megoldást választották. Találjon ki az állam valami jobbat, ha ilyen típusú bevételt szeretne.

Az AB fő kifogása az volt, hogy az adóalap kiszámításához nem nyújt elégséges segítséget az állam. A becsléshez a lakástulajdonosok, a vagyoni értékű jog használói nem rendelkeznek elegendő információval, s nem segíti az eligazodásukat az adóhatóság weblapján közzétett kalkulátor sem. A kalkulátor használata körül külön vita alakult ki, hiszen az APEH értékes adatokhoz szeretett volna jutni….

Az alkotmánybírák szerint a többféle számítási mód összezavarja a felhasználókat: más számítás kell a bevalláshoz, más a tényleges adófizetési kötelezettség teljesítéséhez. Azt is kifogásolták, hogy túl szűk sávot határozott meg a törvényalkotó, amikor 10 százalékban húzta meg a szankció nélküli hibázási lehetőséget. A testület szerint azonban a valósághoz közelebb áll egy ennél szélesebb, akár 30-40 százalékos eltérést is megengedő szabályozás, amint arra szerintük a lakáspiacon az adásvételek során akad is példa.

Nem tetszett továbbá a testületnek, hogy a jogszabály például a vagyoni értékű jog használóját is adóalanyként definiálja: az AB szerint oly módon teszi ezt a törvény, hogy a lakóingatlan teljes értékét alapul veszi az adó kiszámítása során, holott ez a jog más érték megállapítást igényelne.

A AB határozatból kiindulva akár az illetéktörvény alkotmányosságát is fel lehetne vetni, hiszen ott is egy tetszőlegesnek tekinthető szerződési érték alapján állapítja meg az illetéket az APEH, legalábbis nem tudni róla, hogy nagy tételekben ellenőriznék az adatokat.

Még nincs vége….

Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy önmagában sem az ingatlanadó (hisz az építményadó formájában már két évtizede létezik), sem annak forgalmi értéken alapuló meghatározása nem alkotmányellenes, tehát nincs akadálya az „adóötlet” ismételt elővételének.

Véleményem, szerint egy ilyen magas költségvetési hiány mellet, ilyen alacsony mozgástér esetén szükségszerű, hogy ismét előkerüljön az ingatlanadó gondolata – nem azonnal, de belátható időn belül. Fura lesz, ha ezzel a hatalomra kerülő FIDESZ-nek kell majd előállnia.

Mert bevételre szükség lesz és sok új dolgot már nem lehet kitalálni. Abban pedig elég egyértelmű konszenzus van a lakosság körében, hogy fizessenek a gazdagok, hiszen a szegények már kifeszítve érzik magukat, nincs már mozgástér a sanyargatásukban. A „gazdagok” adóztatásának is talán az ingatlanadó lenne az elfogadhatóbb formája, és hát ők most a járműveik után már fizethetnek adót.

Aztán meglátjuk, hogy egy esetlegesen új ingatlanadó milyen elvek alapján, mely rétegeket fog érinteni –mennyire tud elfogadható lenni a lakosság számára, mert hogy igazságos nem tud lenni, az biztos.