Az adózótól pénz és vagyon mellett adótartozás és adóügyek intézése is örökölhető. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) foglalta össze a tudnivalókat.

„Egy közúti balesetben elhunyt személy munkaviszonyban állt, ingatlan-bérbeadással foglalkozott és evás egyéni vállalkozása is volt, melyet ötödik éve szüneteltetett. Ilyen esetben az utolsó év adóbevallását a NAV készíti el, de ehhez az örökösnek is kell adatot szolgáltatni. A munkaviszonyhoz rendelkezésre áll a munkáltató által kiállított kilépő lap, az ingatlan-bérbeadáshoz a tárgyévi kiállított számlák, az egyéni vállalkozásról nem sikerült anyagot fellelni. Az elhunyt adózásával kapcsolatban milyen teendői vannak ilyen esetben az örökösnek? Van-e külön teendője az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatban?” – kérdezte olvasónk.

Verbai Tamás mindenek előtt arra hívta fel a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. § (6) bekezdése szerint a magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani – válaszolta a továbbiakban szakértőnk.

Az Art. 131. § (1) bekezdése értelmében, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

Az Art. 132. § (2) bekezdés kimondja, hogy az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

Az Art. 131. § (3) bekezdése alapján az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.

Az Art. 164. § (12) bekezdése szerint amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.

A fentiek alapján tehát az elhunyt személy adóját (adótartozást, vagy túlfizetést) az adóhatóság hivatalból állapítja meg a rendelkezésre álló adatok (kontroll információk, adatszolgáltatás) alapján, azonban az elhunyt magánszemély túlélő házastársa, örököse is kérheti az adóhatóságtól az elhunyt soron kívüli adó-megállapítását. Ennek feltétele, hogy az adó megállapításához szükséges adatok, igazolások, iratok az adóhatóság rendelkezésére álljanak.

Így ha az elhunyt egyéni vállalkozó volt, vagy önálló tevékenységből (ingatlan-bérbeadásból, óraadásból, egyéb szellemi tevékenységből) származó jövedelme volt, a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, vagy bevételi nyilvántartás, bevételi-kiadási pénztárbizonylatok, számlák, számla- és nyugtatömbök, analitika, tárgyi eszköz elszámolás, nyilvántartás, záróleltár a készletekről, alkalmazotti nyilvántartás, bérkarton etc. szükséges. Továbbá nyilatkozatni kell arról, hogy a tevékenységet özvegyi vagy örökösi jogon tovább kívánják-e folytatni; vagyis összességében e körben adózó túlélő házastársát, örököseit terheli az adat- illetőleg iratszolgáltatási kötelezettség – írta válaszában Verbai Tamás.

Forrás: http://adozona.hu