Mikor minősíthető üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak, ha a kereskedő ajándékot ad a vevőinek, ha bemutatják a szakmai újságban megjelent hirdetést? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Élelmiszer-nagykereskedő cég értékesítése, árbevétele növelése céljából akciót hirdet egy szakmai újságban. A társaság vevői elsősorban vállalkozások, magánszemély vásárló ritkán fordul elő. Az akció keretén belül az új vásárló első rendelése, vásárlása után – amennyiben bemutatja a szakmai újságban megjelent hirdetést – egy karton (12 doboz) tejet kap ajándékba, melynek értéke körülbelül bruttó 2 000 forint.

Kérdések:

– Minősíthető-e az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak?

– Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell teljesítenie a társaságnak?

– Kiállítható-e az új vevő első vásárlásáról a számla úgy, hogy a számlán a vásárolt termékek mellett feltünteti a nagykereskedő teljes értékben az ajándékba adott tej árát, majd a 100 százalékos árengedményt?

– Ha nem minősíthető az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik az akcióval kapcsolatban?

– Levonható-e az áfa az akcióhoz beszerzett termékek után?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 3. számú melléklete A) részének 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak minősül

– az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,

– véglegesen átadott pénzeszköz,

– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát),

– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,

– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

A Taotv. 3. számú melléklete B) részének 2. pontja értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak minősül

– az adózó által üzletpolitikai (reklám-) célból, magánszemélynek, azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás,

– a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdésének n) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfatv.) 11. paragrafusának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. paragrafus a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az Áfatv. 11. paragrafusa (3) bekezdésének b) pontja értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

Az Áfatv. 259. paragrafusának 9. pontja szerint kis érték, ha a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.

Az Áfatv. 120. paragrafusának a) pontja szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az evatörvény hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított.

Jelen kérdés kapcsán a válaszban azon esetet vettük alapul, ahol a kérdés szerinti adózó partnere egy vállalkozás, tehát nem magánszemély, amelynek megfelelően a Tao tv. fent idézett rendelkezései szerint az nem fog – a vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolható – üzletpolitikai célú juttatásnak minősülni, ugyanis erre csak akkor van lehetőség, ha a kedvezményezett magánszemély.

Ennek megfelelően, amennyiben a kérdés szerinti nagykereskedő nem rendelkezik a vevőpartner azon nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol), akkor a térítésmentes juttatásra tekintettel annak értékével – rendkívüli ráfordításként – meg kell növelnie az adóalapját, míg a vevő partner oldalán ez rendkívüli bevételt eredményez.

Az Itv. fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanakkor a térítésmentes eszközátruházás után illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik a vevőpartner oldalán.

A kérdés áfaügyi megítélése kapcsán kiemeljük, hogy figyelemmel arra, hogy a termék átadására ingyenesen kerül sor, így nem engedményről, hanem – amint arra utaltunk – ajándékról, ingyenes termékátadásról van szó, amelynek értéke – a kérdésben írtak szerint – nem haladja meg az 5 ezer forintot, ezért az nem keletkeztet adóköteles, ellenérték fejében teljesített termékértékesítést.

Erre tekintettel a kérdés szerinti adózónak számla-kibocsátási kötelezettsége sem keletkezik a gazdasági esemény után, azonban ez természetesen nem menti fel az alól, hogy – a számvitel szabályai értelmében – annak megfelelő bizonylatolásáról (például átadás-átvételi okirat) gondoskodjon. Továbbá tekintettel az ajándékozás vállalkozás célját szolgáló jellegére, a kérdés szerinti nagykereskedő a kis értékű termékek után adólevonási jogával is élhet.

Forrás: http://adozona.hu/