Legyen szó vénaszkennerről, anti-aging technológiáról vagy onkológiai fejlesztésről, a kockázati tőkebefektetők egyre több fantáziát és pénzt látnak az egészségipari, élettudományi vállalkozásokban. Tavaly a legtöbb ígéretes céget innen választották ki Magyarországon.

Az innovatív egészségügyi szolgáltatások, de különösen a gyógyszeripari és biotechnológiai kutatás-fejlesztés Magyarországon is egyre vonzóbb célpontja a tőkebefektetéseknek. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) adatai szerint 2014-ben 107 befektetésen keresztül 96 vállalat összesen több mint 55,1 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben részesült. Az élettudományok területét képviselő cégek értékben ennek csak mintegy 5 százalékát érték el – az sem kevés, 2,75 milliárd forint –, de a legtöbb ígéretes céget ebből a szektorból választották ki a befektetők, szám szerint 21-et.

Egy, a közelmúltban rendezett konferencián a HCVA elnöke, Zsembery Levente úgy fogalmazott: a befektetők azért kedvelik a biotechnológiai ipart, mert az élettani folyamatok lényegesen kevésbé változékonyak, mint például az informatika világa, ahol elég egyetlen új ötlet, és máris romba dől a korábbi befektetéssel kapcsolatos összes pénzügyi remény. Márpedig itt tíz ötletből egy hoz profitot, és viszonylag rövid, 3-8 év az az idő, ami alatt meg kell térülnie a befektetésnek.

A biotechnológia szektor negyedévről negyedévre folyamatosan az első három befektetési terület között szerepel az összesítésekben – hangsúlyozta Szombati András, a HVCA elnökségi tagja. Ez azért is örvendetes, mert a Jeremie-programokat megelőző időszakban ilyen irányú befektetést csak elvétve hajtottak végre kockázati tőkealapok. A biotech befektetések finanszírozása általában hosszabb ideig tart – tette hozzá –, és a projektek tőkeigénye is meghaladja az iparági átlagot. Ugyanakkor a magas felvállalt kockázat mellett e befektetéseknél a nemzetközi exit lehetősége és az átlag feletti hozam elérése motiválja a kockázati tőkebefektetőket.

A magyar egészségipari vállalkozások egyik legnagyobb befektetője a 100 százalékban állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap: cégportfóliójának már az ötöde az egészségügy területére jut, miután idén áprilisban 13-ra nőtt az általa finanszírozott ilyen vállalkozások száma. A szerencsés nyertesek között éppúgy megtalálható a Fradi-stadionban debütáló magyar találmány, a vénaszkennert megalkotó start up, mint egy anti-aging technológiát fejlesztő vállalkozás, illetve olyan cég, amelyik a gyógyszeripar számára manapság különösen fontos, gyógyszeres terápiatámogató és betegoktató programot dolgoz ki. (Hogy ez utóbbi mekkora üzlet lehet lehet, azt jól mutatja, hogy a vállalkozásba az egészségügyi befektetéseiről is ismert Lantos Csaba is beszállt 20 millió forinttal.) A gyógyszeripar igényeire több vállalkozás is igyekszik reagálni, egy ilyenbe, a gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatokra szakosodott cégbe az AJH Növekedési Tőkealap is befektetett.

A közelmúlt egyik nagy reményű befektetését az X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vitte véghez, amikor a daganatos betegségek kezelését innovatív módon megközelítő, magyar, amerikai, olasz kutatók és üzletemberek által alapított eMMUNITY Kft.-ben szerzett tulajdonrészt.

A fejlett világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása kétség kívül a rák, nem véletlen, hogy a Google kockázati befektető cégétől, a Google Venturestől is egy olyan startup, a Flatiron Health kapta a legnagyobb, 130 millió dolláros tőkeinjekciót, amely onkológiai kezeléseket támogató eszközt fejleszt. A Google Venturesnél egyébként tavaly az egészségügy és az élettudományok területe volt a legfrekventáltabb, ide fektették be forrásaik 36 százalékát, szemben az egy évvel korábbi 12 százalékkal.

Tarol az élettudomány

Az eddigi nyolcból háromszor biológusnak ítélték oda a Bolyai-díjat: elsőként Freund Tamás, tavaly pedig Nusser Zoltán neurobiológus vehette át a magánszemélyek által alapított tudományos elismerést, amellyel idén Pál Csaba szegedi biológust tüntették ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője munkatársaival az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellenszerét kutatja, és a díjjal járó 100 ezer eurót is ennek finanszírozására fordítja. A kutatócsoport korábban már elnyerte a Európai Kutatási Tanács támogatását; ez a két forrás szakértők szerint egyelőre biztosítja, hogy ne kelljen külső forrást bevonni, és például idő előtt egyetlen gyógyszeripari vállalkozáshoz kötődni. Hosszabb távon azonban az ilyen jellegű kutatásokat a gyógyszerszektor hasznosítja. Maga Pál Csaba is így fogalmazott az Indexnek: „Akkor leszek elégedett, ha konkrét javaslatokat tudok tenni, új hatóanyagokat, molekulákat tudok felmutatni, amelyeket a legnagyobb gyógyszercégek ígéretesnek tartanak további fejlesztésre.”

Forrás: http://www.vg.hu