Az én családomban sajnos rengeteg volt és jelenlegi álláskereső van, kivéve Édesapámat, aki 18 éves kora óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik. Szabolcs megyéből, egy néhány száz lakosú kis faluból származom, ami Zsarolyán névre hallgat. Mivel évente 3-4 szer lemegyünk édesapámmal, pontosan tudom, hogy mi zajlik ott és a környező falvakban...

Mit mondjak? Elkeserítő...

Érdeklődtem az ottani helyzetről...

Még azelőtt, hogy felhajtottam volna nagyapám szilva ízű 55%-os házi pálinkájából annyit, hogy a beszélgetésnek ne legyen értelme :-) (vagy annál egy kicsit többet is, ugyanis kötelező és az ember a "jóhírét" kockáztatja arrafelé, ha ezt nem teszi meg), vettem a bátorságot és megkérdeztem, hogy munkalehetőség szempontjából hogy állnak?

Közel 30 perc telt el, mire megkaptam a választ. Ugyanis nagyjából ennyi időt vett igénybe, amíg, úgy egyszerre 8-an 10-en mondták el a véleményüket az előző 20 év politikusairól, némelyiket név szerint említve és jellemezve. Sejthető, hogy a saját maguk által említett nevektől, igen erős izgalmi állapotba kerültek...

A falu és a környező településeken élő emberek közel 70%-a Nem tud dolgozni. A maradék 30%, pedig vagy beugró jellegű, szezonális munkákat vállal, vagy egy, azaz egy darab vállalkozónál dolgozik.  Ez a helyzet... 

Felelős vagyok, felelősek vagyunk...

Decemberben 35 éves leszek! Hiszem, hogy a Magyarországon kialakult helyzetért, ha csak egy "picit" is, de felelős vagyok.

Miért mondom ezt a hülyeséget?  Hülyeség?

Mert eddigi életem Nagy részében csak a saját magam dolgaival foglalkoztam. Legyen pénzem csajokra, legyen új tévém, legyen lakásom, tudjak menni nyaralni, azaz a személyes boldogulásom volt az egyetlen és az első! Nyilván ez természetes és ez is fontos. De mindig motoszkált bennem egy gondolat...

Csak ennyi? Ennyi az élet? Ennyi vagyok én? Mindenki csak ennyi? Csak ez számít? Csak ez a fontos?

Nincs valami több? Valami, amitől jobban esik majd a vasárnapi húsleves és rántott hús? Amitől bátran merek majd az égre és a tükörbe nézni? Amitől ha édesapám és édesanyám rám néz majd, akkor büszkeség önti el? Kell hogy legyen...Én is tehetnék valamit a jobb helyzetért, az élhetőbb mindennapokért...

A hitem, és a közös Valóságunk...

Minden választásnál olyan boldog voltam, hogy végre lesz egy komoly, szakemberek által összeállított program munkahelyteremtésre. Választásról-választásra csalódnom kellett, mert ahelyett, hogy munkahelyből lett volna egyre több, sajnos álláskeresőből lett egyre több. Ma, pedig már egy olyan szintet értünk el, ami tarthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a dolgozók nagy része is nagyon veszélyes helyzetben van, mert csak egy szikrányira van attól, hogy ő is az álláskeresők táborába tartozzon. Most megint azt halljuk, hogy 10 év alatt egymillió munkahely. Ez csodálatos. Erről beszélek.

De mi a valóság...? Hogy látják ezt a szakemberek? Hogy látjuk ezt mi vállalkozók? Családok? Mozgáskorlátozottak? Nyugdíjasok stb?

Szerény és csöndes szakemberek meglátásai a LÉNYEGRŐL...!!!

Nekem már egy picit elegem van abból, hogy 20 éve ugyanaz zajlik, hogy ki áll egy nyakkendős ember a színpadra és a következőket mondja:

• Munkahelyet kell  teremteni...............Igaz és egyetértek!
• A Kkv szektort támogatni kell..............Igaz és egyetértek!
• A vállalkozásoknak, vállalkozóbarát környezetet kell teremteni............Igaz és egyetértek!

Ezekkel a gondolatokkal nehéz vitatkozni. Hozzáteszem én teljesen pártsemleges vagyok, és inkább elméletek és gondolatokra szeretnék szavazni. Kár, hogy Mátyás király már nem tud indulni a választásokon...:-))))

Szóval ez mind igaz és támogatható elképzelés.

Amikor egy már a mindennapok szintjén bizonyított szakember kollégám felteszi ezt a kérdés egy olyan rendezvényen, ahova Őt az eredményei miatt hívják meg, akkor szabályosan kiutálják sőt, előfordult már, hogy megkérték többet ne kérdezzen ilyet és ne is jöjjön el.

Pedig a kérdése csak arra irányult, hogy megértse és tudja tolmácsolni az érintetteknek, hogy Hogyan és milyen úton fog eljutni a vállalkozókhoz a pénzbeni támogatás?

Hogyan segíthetünk mi szakemberek a vállalkozóknak, hogy meg tudjanak felelni a feltételeknek?

Mit teszünk azokért, akik nem tudnak hozzáférni ezekhez a pénzekhez?

Nem kapunk meggyőző választ. Létrehoztak az elmúlt 5-10 évben pályázatokat, hiteleket a vállalkozásoknak, de nem mutattuk meg hogyan férhetnek hozzá. Ezzel teremtettünk egy Nagy tömeget, akik megpróbáltak pénzhez jutni, de "elzavarták" őket. Így teret adtunk egy sor olyan csalónak, kóklernek, akik kisebb-nagyobb pénzeket csaltak és csalnak ki vállalkozókból, akik a pénzhez jutás reményében mindenbe belementek.

Szinte minden héten találkozunk olyan vállalkozókkal, akik 100.000 és egymillió között költöttek már el ilyen jellegű csalóknál és az ügyük nem haladt semmit előre. 

Közszereplők százmilliókat csalhatnak el, de egy "kisember", egy 2-3 milliós hitelhez nem férhet hozzá. Azt mondják azért, mert a programja nem alkalmas. Ezt elhiszem...De miért nem? Mert nem tudja hogyan tegye alkalmassá...

Hát mutassuk meg neki!  De továbbra is azt kérdezem...Hogyan???

A válasz...Válasz?

Rendezzünk konferenciákat...

Jó gondolat. Ez talált. De mit is jelent ez?

Lássuk.

Ez arról szól, hogy neves szakemberek kiállnak egy színpadra és elmondják a tutit. Akár jó is lehet. Na de nézzük meg közelebbről. Adott egy terem, ahova összehívnak 2-300 vállalkozót. Persze. A népnek kenyér kell és cirkusz...

Elmondjuk általánosságban (!!!), hogy mit kell csinálni. Én azt kérdezem, hogy lehet e 2-300  vállalkozó problémáját ugyanazzal az általánossággal orvosolni? Lehet e ugyanaz a megoldása 300 problémának? Talán...de az eredmények világosan megmondják, hogy NEM!!!

Ezek az emberek elmennek oda, meghallgatják lelkesek lesznek, majd hazamennek, odaülnek az íróasztalhoz, és elkezdik vakargatni a fejüket: akkor...most mit is...vagy hogyan kell csinálni? 

Elakad...Mert világos és egyértelmű, hogy az elméletet nem tudja Hogyan kell átültetni a gyakorlatba. 

Nem akarok végigmenni a lehetőségeken, mert mindennek ez a vége. Akkor mi a Megoldás? Vagy mi lehetne a megoldás? Vagy mi lehet a megoldás a hogyanra???

Egy kidolgozott és kipróbált megoldás, amit a döntéshozók elutasítanak!

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt, egy "korszakalkotó" ötletemhez megoldást és befektetőt kerestem. A keresés közben ráakadtam egy olyan munkacsoportra, akik már 10 éve ugyanazt a technológiát próbálják lenyomni mind a vállalkozók, mind a politikusok torkán. Meghallgattam, megértettem.

Mivel én, az egyébként tényleg jó ötletem megvalósításához nem rendelkeztem elég és minőségi tudással, ezért felajánlották, hogy vagy vállalom az egyébként igen magas kockázatot és belevágok, vagy látva elhivatottságomat a munkahelyteremtés és a vállalkozásfejlesztés iránt, beállok közéjük és együtt harcolunk tovább.

Döntöttem. Éreztem, hogy tanulnom kell ahelyett, hogy puszta kézzel szállok szembe a tankokkal...

Belevetettem magam az általuk alkalmazott folyamatokba és Új világ nyílt meg előttem. Szinte napról-napra "AHA" élményeim voltak. Megdöbbenve láttam, hogy ez, így működik! Ez a megoldás. Így pénzhez és a jövedelemtermeléshez szükséges Tudáshoz juthat a vállalkozó. Így lehet munkahelyeket teremteni, így sokkal többet tehetek a vállalkozásokért, az emberekért, mint eddig bármikor.

A csalódás, avagy ez így nem hatékony :-)

Roppant egyszerű kérdés merült fel bennem: Miért tudnak erről ilyen kevesen? Miért nem csináljuk ezt országosan? Miért nem beszél erről egy politikus sem? Miért nem fognak össze és miért nem így csinálja ezt mindenki?

A harmadik-negyedik hónapban leültettem őket, hogy megkérdezzem ezeket. Hát megdöbbentem. Azt mondták, hogy ők már mindennel próbálkoztak, de kevés az eredmény.

A csoport reakciója megdöbbentő volt.

 Politikusok, közgazdászok, és elvileg vállalkozásokat segítő különböző szakemberek:

"Nem hatékony" . Kinek nem az? Nekik, mert nem lehet vele gyorsan és sok pénzt keresni. Mármint nekik...

"Nagyon sziszi-fuszi munka és erre nincs idő"  Értem. A sok bíbelődés nem tetszik mi?

"Ezek túl képzetlenek ahhoz, hogy megértsék ezeket a dolgokat és alkalmazzák őket" . Világos. Szóval túl hülyék ahhoz, "megérje velük foglalkozni". Köszönjük.

"Nem tetszik". Inkább fizessenek meg és majd én megoldom nekik". AHA, Köszi. Még jó, hogy vagy. A rezsióradíjad 30.000Ft+áfa.

Aztán persze sokan nagyon lelkesedtek az ötletért, de ahogy a megvalósítás útjára kellett volna lépni valahogy eltűntek...Miért?

Néha úgy érzem magam, mint egy hittérítő...:-) Mondjuk kétségtelen, hogy van egy misszió jellegű beütés a munkámban, de én azt mondom, hogy ezért az ügyért érdemes harcolni, tűrni, csalódni, kockáztatni.

De mégis, vajon mi ez a módszer, mi ez az irány, mi ez a hitvallás?

Legutóbbi jegyzetemet, ami a "Marketing...Marketing?"  címet viseli, ugyanennek a módszernek az ismertetése miatt írtam. Mert ez a módszer a marketingben is működik. Tény, hogy nem mindenkinek tetszik, de akkor is MŰKÖDIK!!! Igen!!!

Mi azok vagyunk, akik a "hogyan" kérdésre adják meg a választ. Akik azt mondják, hogy rendben, beszéljük meg, de álljunk neki és dolgozzunk. Mi nem azt nézzük, hogy mit-miért nem lehet megcsinálni, hanem hogy "Hogyan" lehet azt megcsinálni. 

Mivel senkit nem akarok olyan dolgokkal traktálni, ami őt nem érdekli, ezért ezt a módszert csak akkor írom le, ha legalább egy ember, aki ezt elolvasta azt mondja, hogy írjam le...Akkor leírom. Vállalva a komoly kritikákat. 

Hozzá teszem, nevemmel és az arcommal ezt vállalva...!!!

  Szerző:

Kóczé László 2010. október 9.,