<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.45pt; mso-footer-margin:35.45pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Az önkéntes pénztári adomány végleges pénzeszköz átadásnak minősül.

A munkáltató az adományt, amit az önkéntes pénztári törvény támogatásnak nevez, nem közvetlenül adja a tagnak/dolgozójának, hanem a Pénztárnak juttatja, mégpedig erre vonatkozó támogatási szerződés alapján.

E pénzeszköz átadás nem bér és nem bérjellegű költség, így szja, tb terhei nincsenek. 2010. évtől nem is társasági adólap módosító tétel, költség, tehát nem terheli TAO.

Hogyan lehet a pénztáron keresztül a dolgozónak/tagnak adományt adni?

    * a pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak.

    * az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Ha nem határozza meg a célt, akkor a pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért célszerű a rendelkezést megadni.

    * a támogatás adható a pénztár működési alapjába is, de adható megjelölt személyeknek/tagoknak.

    * jogszabály írja elő, hogy amennyiben a támogató nem rendelkezik külön a működési alapba helyezendő legalább 3%-nyi összegről, akkor a Pénztár Alapszabályában meghatározhatja, hogy a támogató által nyújtott teljes adomány összegének a 3%-át jogosult a működési alapja bevételeként jóváírni. Miután a támogató által név szerint megjelölt összegből nem történik levonás, a Pénztár a teljes összeget jóváírja a tag egyéni számláján, ezért javasoljuk, hogy 3%-nál magasabb összeget juttassanak a működési alapba. Ennek alkalmazása előnyös mind a munkáltató, mind a tag számára, hiszen a munkáltatói hozzájárulásból jellemzően, ennél lényegesen magasabb, 7,1% levonás történik.

    * az adomány adható alkalomszerűen, de akár rendszeresen is.

    * az Öpt szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Az Alapszabályunk a vállalatok kérésére igen sok csoportot jelölt meg, ráadásul több szempont együttesen is alkalmazható a vállalat döntése szerint.

    * az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Praktikusan személyenként differenciált összeg is adható.

A Pénztárnak juttatott összeg adózása nem a vállalatnál jelentkezik, hanem a tagnál. Ennek sajátosságai a következők:

    * a tag egyéni számláján jóváírt adomány összege a tagnál, mint magánszemélynél összevont szja alapot képez, mint egyéb bevétel.

    * az adományt év végén kell bevallani és az adót utána megfizetni. Nincs év közbeni előleg és más befizetési kötelezettség (pl. eho).

    * az adomány összege ugyanakkor a pénztári befizetések kedvezményének alapja (rendelkezés az adóról). Praktikusan az szja tv 44/A §-a alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az éves szja-jából a 30%-ot visszaigényelheti. A tv által rögzített alapesetben maximum 333.333 Ft adomány után lehet évente 100 ezer Ft adót visszaigényelni a pénztárba, meghatározott esetekben, feltételekkel maximum 150 ezer Ft-ot.

    * az előbbi kedvezmény nem az adományra vonatkozik, hanem az önkéntes pénztárba vonatkozó valamennyi jogcím alapján visszaigényelhető kedvezményre, azaz egyéni befizetés 30%-a, adomány 30%-a, egészségpénztárban prevenciós szolgáltatások 10%-a, két éves lekötés 10%-a együttesen számításba veendő és ezek után számított összegek nem haladhatják meg a rögzített összegeket.

Az alábbi példák azt mutatják, hogy azoknál a dolgozóknál, akik 17%-os szja kulccsal adóznak (éves jövedelem+27% nem haladja meg az 5 millió Ft-ot), a visszaigénylés miatt több a pénztári számlájukon megszerzett nettó jövedelem, mint a tényleges adományköltsége a vállalatnak.

Az előbbi jövedelem felett az szja kulcs 32%-os, de így is igen kedvező a juttatás költségéhez viszonyítva a megszerzett nettó juttatás.

A példák másik tapasztalata, hogy a vállalat egy elhatározott költség összegből nagyobb juttatást tud nyújtani a dolgozójának munkáltatói hozzájárulás formájában, mint bérjuttatásként, de még nagyobb összeget ennél is, ha adományként adja.

Kis István

Pénzügyi és adótanácsadó

20/551-6722

Skype: vallalkozastamogatas

www.kisado.hu