Michael Rager, a Deutsche Telekom Capital Partners (DTCP) igazgatója Zoom-előadás formájában tartotta meg előadását. A telekommunikációs cég befektetési programja 2015-ben indult, de mára 70 országot tudhatnak a globális portfóliójukban, és a Szilícium-völgytől Tel Avivon át Dél-Koreáig mindenütt jelen vannak. Ők indították be a LeanIX-et, a Staffbase-t és az Instanát (Németország), a Graphcore-t és az Atom bankot (Egyesült Királyság), valamint a Pipedrive-ot (Észtország).

A koronavírus kockázatitőke piacra gyakorolt hatása kapcsán Rager elmondta: kevesebb az új üzlet, ezért lassúbb a növekedés, ugyanakkor a cégek működési költsége is csökkent, mivel kevesebb rendezvényt vagy utazást kell finanszírozniuk.

Dr. Szűcs Gergely, a Cashline Holding igazgatósági tagja azt a kérdést járta körül, hogy milyen mértékben érdemes belefolynia egy pénzügyi befektetőnek a portfóliócég működésébe. A Cashline élenjáró, saját technológiát vár a finanszírozott cégektől, nem véletlen, hogy a cég portfóliójában informatikai és orvosi eszközök részaránya ma 25-25 százalékot tesz ki, azaz a teljes portfólió felét. Szerinte az iparági fókuszú befektetők a sikeresebbek: nagyobb hozzáadott értéket realizálhatnak és magasabb hozamokat érhetnek el. Pénz mindenki tud adni, ám a smart money nemcsak működési tőkét, hanem üzletvezetési és -fejlesztési stratégiát is biztosíthat, a startupok pedig profitálhatnak a támogatást nyújtó vállalatok operatív tapasztalataiból.

A startupoknak meg kell tanulniuk naggyá válni

Karvalits Ferenc (Wallis) és Wolf László (OTP Bank) beszélgetése a startupok és magánbefektetési lehetőségeket járták körül. Karvalits szerint a befektetők növekedésben érdekeltek, de nemcsak abban: ő is részt vett új üzleti modell bevezetésével járó befektetésekben (Pannon GSM, Foxpost). Wolf elmondta, hogy az OTP ma már inkább portfólión keresztül fektet be egy-egy cégbe, de a digitális területen a méretek miatt is szükség van a külföldi piacra. Azzal Wolf is egyetértett, hogy a kezdő cégalapítók túlságosan bíznak a piacban és a termékben, így befektetőként hideg fejjel le kell húzni őket a földre, és szembesíteni őket a piaci értékeléssel.

Állami szereplők: velük vagy nélkülük?

Szűcs Zoltán, az MFB Invest vezérigazgató-helyettese előadásában a befektetések állami szerepét és részarányát járta körül. Míg Észak-Amerikában szerinte elsősorban a tőkepiac biztosítja a vállalati szektor számára a finanszírozást a kötvény- és részvénypiacokon keresztül, addig Európában inkább a bankokra támaszkodnak. A tőkebefektetések hátrányaival kapcsolatban sok félelem és félinformáció kering. Az állam ezeket eloszlathatja – ehhez sok sikeres állami részfinanszírozású projektet kell felmutatni. Az állami társbefektetés jelentős összegekkel bővítheti ki a meglévő tőkekapacitást, porlaszthatja a kockázatot, ráadásul az állami befektető kiszámítható, így transzparens partner lehet a tőkefinanszírozásban. Az uniós irányelvek szabályozzák, hogy a fejlesztési bankok olyan piacokon dolgozhassanak, ahol finanszírozási hiányosságok vannak (GAP piacok); ezeknek a meglétét külsős szakértők mérik föl.

dr. Oszkó Péter, az Oxo Ventures alapítója szerint a koronavírus-járvány nem egy gazdasági kiindulópontú krízishelyzet volt, ezért okozott sokkot a piacon, és kényszerített ki reakciókat nemcsak a piactól, hanem az államtól is. Ma az inflációs kockázattól nem tartó pénznyomtatás az egyetlen válságkezelési módszer, de hiába a pénzbőség, a GDP-visszaesés a magántőkepiacon is megmutatkozik. A nyilvános piacokon viszont őrület van: a folyamatos pénznyomtatás miatt rengeteg a befektethető pénz, miközben mindenki az eszközértékek zuhanására vár. Úgy látja, hogy az állami szerepvállalás egyre meghatározóbb a kockázatitőke-befektetés világában: a világgazdaság pénzbősége az elmúlt évtizedben nem a magánbefektetőket, hanem az államot vonzotta. Ez természetes folyamat: az állam, mint döntéshozó hisz ebben a piacban, és ha a magánpiac nem elég aktív, átveszi a kezdeményezést. Oszkó szerint a 10 évvel ezelőtti válságot a politikai-gazdasági struktúra okozta; míg ma a tudományba vetett hit, illetve az azzal szembeni kétkedés okoz újszerű folyamatokat.

Tovább a teljes cikkhez>>>