Rekord évet zárt tavaly a magyar faktoringpiac, 1858 milliárd forintot tett ki ugyanis a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai által megvásárolt követelések összértéke.

Negatív fejleményként értékelték azonban a szervezet mai sajtótájékoztatóján, hogy az EU-s trendekkel ellentétben nagyon visszaesett nálunk a mikro- és kisvállalati ügyfelek szerepe a piacon. A világ faktoring piaca is szépen bővül, Kína jelentősége e téren is egyre nagyobb.

A magyar faktoringpiac GDP-arányos penetrációja a tavalyi 1858 milliárd forintos forgalommal elérte az 5%-ot, de még ezzel is messze vagyunk a nyugat-európai 10%-os átlagtól. A forgalom 95%-át a belföldi faktoring teszi ki, a fennmaradó rész export-import faktoring. 2017-ben a visszkeresetes faktoring forgalom aránya a teljes faktoring forgalomban 47% volt, 49% pedig visszkereset nélküli ügyletekben valósult meg – ismertette Major-Maróthy Zsolt, a szövetség elnökségi tagja. A visszkereset mentes faktoring népszerűségének növekedése alapvetően a kockázatkerülőbb nagyvállalati ügyfelek részarányának emelkedésével magyarázható, miközben a faktordíjuk átlagban 20-30%-kal magasabb lehet a visszkeresetes konstrukciókéhoz képest.

A faktorált forgalom 57%-át nagyvállalatok, 30%-át középvállalatok, 9%-át a kisvállalatok, 4%-át pedig a mikrovállalkozások adták. Utóbbiak nagyon alacsony aránya teljesen szembemegy az EU-s trendekkel, és jelentős részben azon refinanszírozási konstrukciók (pl. NHP, eximbanki termékek) elterjedésének a következménye, amelybe a faktoring csak nagyon későn tudott becsatlakozni.

Közel 40 faktorház van jelen a piacon, ezek mintegy fele a Magyar Faktoring Szövetség tagja. Forgalomarányosan viszont a 10 legnagyobb szereplő 95%, az 5 legnagyobb pedig 85%-os részesedéssel rendelkezik. A legnagyobbak között mind banki hátterű szereplőket találunk.

A piac annak ellenére teljesít jól, hogy a jogszabályi környezet nem a lehető legkedvezőbb: a Ptk. 2016-os módosításánál például figyelmen kívül hagyták a szakma javaslatait. Az eltérő jogértelmezésből fakadó problémák már megjelentek jogelméleti jellegű anyagokban és néhány jogszabályi intézmény intézkedésében, ugyanakkor bírósági jogesetek hiányában a szakma még nem tudja fölmérni a kockázatokat. Egy minisztériumi jogértelmezés (melyben elismerték, hogy nem hitelbiztosítékú célú, hanem valódi, tulajdonjogváltozással járó engedményezésről van szó) a szakma mellé állt, ennek gyakorlati érvényesítését szeretnék elérni a jogszolgáltatásban a piac szereplői.

Tovább a teljes cikkhez>>>