Február 16-áig lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) eljuttatni postán, az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, vagy személyesen a 1453NY jelű nyilatkozatot annak, aki az adóhatóság közreműködésével, egyszerűsített adóbevallás révén kíván számot adni a 2014. évi szja-kötelezettségéről.

Személyre szabja a NAV az adóbevallását annak, aki 2015. február 16-áig nyilatkozik, hogy a 2014. évi személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettségének az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással kíván eleget tenni.

A határidőig beküldött 1453NY jelű nyilatkozat adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból az adóhatóság 1453E jelű egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallást készít, amelyet legkésőbb 2015. április 30-áig megküld a megadott postacímre vagy elektronikus tárhelyre. Ha az adózó egyetért a bevallásban foglaltakkal, akkor nincs több dolga. Csak akkor kell a javított adatokkal kiegészített – aláírt – példányt 2015. május 20-áig visszajuttatni a hivatalhoz, ha az adóhatóság által küldött bevallást javítani kell vagy ki kell egészíteni.

Fontos tudnivalók:

– A február 16-ai határidő jogvesztő! Ez azt jelenti, hogy a 1453NY jelű nyilatkozat késedelmes beküldését semmilyen indokkal nem lehet igazolni, vagyis, aki lekési a határidőt, már csak saját maga készítheti el az adóbevallását. (Nem mindenki választhatja az egyszerűsített adóbevallást, erről részletesen lejjebb olvashat.)

– Aki nem kapott a NAV-tól nyomtatványcsomagot, a 1453NY jelű nyilatkozat-nyomtatványt és a kitöltési útmutatóját letöltheti a www.nav.gov.hu internetes oldalról, illetve beszerezheti azokat az ügyfélszolgálatokon. Az ügyfélkapus benyújtáshoz szükséges regisztrációról szintén a www.nav.gov.hu portálon található 32. számú információs füzet tartalmaz eligazítást.

– A helyes kitöltéshez feltétlenül szükséges a kitöltési útmutató alapos áttanulmányozása, illetve célszerű az ÁNYK nyomtatvány-kitöltő program használata.

– A nyilatkozat aláírás nélkül érvénytelen!

– A nyilatkozattal együtt igazolást, egyéb iratot (például munkáltatói, kifizetői igazolást, kedvezmény igénybevételére vonatkozó igazolást) nem kell beküldeni. Ezeket az iratokat 2020. december 31-éig meg kell őrizni.

– Az adózók az ügyfélszolgálatok felkeresése helyett adóügyeiket telefonon is intézhetik a NAV ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerében, a 06-40/20-21-22 számon. A telefonos ügyintéző rendszer használatához a TEL nyomtatvánnyal igényelhető ügyfél-azonosító szám szükséges. Az ügyfél-azonosító szám a 2014-es évre vonatkozó szja-bevallásban, illetve a 1453NY nyomtatványon is kérhető. Ennek birtokában telefonon egyszerűen intézhető például a hibás bevallás javítása.

Mikor választható az egyszerűsített bevallás?

Az egyszerűsített bevallás akkor választható, ha a magánszemély az adóévben kifizetőtől (munkáltatótól) kizárólag olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, melyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és ha ezen kívül

– ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);

– ingó vagyontárgy értékesítéséből származott bevallásköteles jövedelme;

– vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (például haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat, stb.);

– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallásköteles jövedelme;

– az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;

– magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;

– mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani;

– osztalékból származott jövedelme, és annak adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el;

– értékpapír-kölcsönzésből származott jövedelme;

– vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;

– az szja-törvényben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni;

– az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt (ideértve a családi adóalap, illetve családi járulékkedvezményt is) érvényesít;

– rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján biztosító pénzforgalmi számla javára (kivéve külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő rendelkezés);

– visszafizetendő adókedvezménye keletkezett;

– valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az ekho-törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, ezt az adózási módot a törvény rendelkezéseinek megfelelően, jogszerűen választotta, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését;

– olyan jövedelmet szerzett, amely után a kifizető (munkáltató) az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége.

Mikor nem választható az egyszerűsített bevallás?

Nem lehet egyszerűsített bevallásról nyilatkozatot beadni, ha a magánszemély

– a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott;

– az adóévben valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományban részesült;

– az adóévben egyéni vállalkozó volt – kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;

– az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott, és nem tesz nemleges nyilatkozatot;

– a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott,

– az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére kötelezett (ideértve a családi járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítéséből származó 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet miatti 12 százalékos bírságot is);

– ingatlant – egyéni vállalkozónak nem minősülő – bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el az szja-törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint;

– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származott olyan bevallásköteles jövedelme, mely után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése őt terheli;

– privatizációs lízingből származott jövedelme;

– árfolyamnyereségből származott jövedelme;

– egyéb forrásadós jövedelmet szerzett, és utána adót, adóelőleget kell (kellett) megfizetnie, bevallania;

– az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett;

– ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett;

– az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni;

– önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt, és adófizetési kötelezettsége keletkezett;

– olyan bevételt szerzett, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelynek adó- vagy adóelőleg megállapítására önmaga kötelezett (kivéve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó bevételt);

– a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult (például árfolyamnyereségből származó jövedelem és annak adója),

– külföldi illetőségű magánszemély;

– külföldön (is) adóztatható, adóköteles bevétele volt, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (nem Magyarországról) származott;

– olyan jövedelmet szerzett, amellyel összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie,

– a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számolt el,

– utóbb jogosulatlannak minősül az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó választása (különadó-fizetési kötelezettség terheli), vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho összegének bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;

– az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményt érvényesít,

– a 75 százalékos különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

 

Forrás: http://adozona.hu