Elhatároztuk, írunk egy üzleti tervet, és készen állunk annak megvalósítására. Remek. Épp most növeltük meg jelentősen annak az esélyét, hogy üzleti vállalkozásunk sikeres legyen. De mielőtt neki kezdenénk a konkrét tervkészítésnek, meg kell alkotni ennek alapját: az üzleti terv vázlatát.

 

Két okunk is van így cselekedni:
Az egyik legfontosabb oka annak, hogy így cselekedjünk az, hogy felelősekké tehetnek minket az üzleti tervünkben dokumentált előrejelzésekért és jövőbeli eredményeinkért. Ez különösen igaz akkor, ha arra használjuk tervünket, hogy pénzt szerezzünk vállalkozásunk finanszírozásához. Egy üzleti tervnek megvan a maga élete, így ha ki szeretnénk találni, mi kerüljön bele, az nem igényel mást, mint hétköznapi körültekintést.

További ok, ha nem tanultuk volna meg eddig, az üzleti tervek bonyolult dokumentumok lehetnek. Ahogy felvázoljuk tervünket, sok döntést kell hoznunk, olyan súlyos kérdésekben, mint például milyen stratégiát kövessünk, és kevésbé fontosakban is, mint például milyen színű papírra legyen kinyomtatva. Fontos előre gondolkodni ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a vállalkozás megtervezésére fordított időt, és maximálisra emeljük a bevételnövelésre fordított időt.

1. Határozza meg céljait.

Most hunyja be a szemét és képzelje el, hogy 5 évvel előrébb jár. Látja magát? Olyan céget vezet, amely nem növekedett meg jelentős mértékben? Esetleg olyat, amely gyorsan növekvő birodalommá vált? Vagy már rég kivette a pénzét és valahol egy napfényes tengerparton, nehezen megkeresett vagyonának minden előnyét élvezi?

Ezen kérdések megválaszolása fontos része egy sikeres üzleti terv felépítésének. Valójában anélkül, hogy tudnánk, merre akarunk menni, nem igazán lehetséges tervezni. Érdemes Seneca bölcs gondolatát felidézni: „Semmilyen szél sem kedvez annak, aki nem tudja melyik kikötőbe tart.”

Itt az ideje egy kicsit szabadon asszociálni – engedje el a fantáziáját, derítsen fel minden utat, amelyen szeretné, ha vállalkozása végigmenne.

Fogadja meg Peter McArthur elhíresült mondását:

Minden sikeres vállalkozásnak három emberre van szüksége:

-          egy álmodóra

-          egy menedzserre, és

-   egy gazdag emberre

 

2. Célok jegyzéke

Ha esetleg problémája lenne azzal, hogy eldöntse, mik a céljai, itt egy pár kérdés, amelyet feltehet magának:

1. Mennyire vagyok elszánt abban, hogy sikerre vigyem elképzelésemet, tervemet?
2. Hajlandó vagyok befektetni a saját pénzem és hosszú ideig fizetés nélkül dolgozni, feláldozva a szabadidőmet és az életstílusomat, akár évekig?
3. Mi történik velem, ha a vállalkozás nem jól alakul?
4. Hány alkalmazottja lesz a vállalkozásnak?
5.  Mennyi lesz egy év múlva a bevételem? És három év múlva?
6.  Mennyi lesz a piaci részesedés ugyanekkor?
7. Egy piaci szegmensre koncentrálunk, vagy termékek és szolgáltatások széles skálájával fogunk foglalkozni?
8. Mik a terveim a területi terjeszkedésre? Helyi? Országos? Nemzetközi?
9. Aktív vezető leszek, vagy a feladatok jó részét átruházom másokra?
10.  Ha átruházom, milyen feladatokat szeretnék megosztani? Eladások? Szakmai kérdések? Egyéb?
11. Mennyire érzem kellemetlennek, ha másoktól kapok utasításokat? Tudok dolgozni olyan partnerekkel és befektetőkkel, akik közvetlen beleszólási lehetőséget követelnek a vállalkozás vezetésébe?
12. Függetlenül és magánkézben marad, végül felvásárolják, vagy tőzsdére megy a vállalkozás?

 

3.     Pénzügyi céljaink

 

Nem feltétlenül szükséges sok induló tőke ahhoz, hogy sok pénzt keressünk, de valamennyi mindenképp. Ez különösen igaz akkor, ha – megvizsgálva céljainkat – gyors növekedést várunk.

Energikus, optimista vállalkozók gyakran hiszik azt, hogy az eladások növekedése mindenről gondoskodik majd, és képesek lesznek pénzelni saját növekedésüket a nyereségükből. Azonban ez a helyzet ritkán fordul elő, egyetlen egyszerű okból: rendszerint előbb kell fizetni a beszállítóinknak, mint ahogy vásárlóink fizetnének. Előbb keletkeznek fizetési kötelezettségeink, mint ahogy bevételeink megjelennének. Ez a pénzforgalmi probléma az oka annak, hogy sok gyorsan növekvő vállalkozásnak banki finanszírozásra vagy részvénykibocsátásra van szüksége növekedésének pénzeléséhez. Szó szerint gyorsabban nőnek, mint hogy megengedhetnék maguknak.

 

4. Mire akarjuk használni az üzleti tervünket?

 

Egy üzleti tervet számtalan dologra lehet használni, attól kezdve, hogy hónapról-hónapra követni tudjuk hogyan halad vállalkozásunk céljai felé, a kulcsfontosságú alkalmazottaknak a cégbe csábításáig, de készíthetjük üzleti partnereink (vevőink, szállítóink) számára is.  A felhasználási mód eldöntése fontos része az előkészületeknek.

• Pénzt szeretnénk előteremteni a segítségével?

Ebben az esetben nagyon alaposan oda kell figyelnünk a vezetői összefoglalóra, az ügyvitelre, a marketingre és a pénzügyi nézőpontokra. Szükségünk lesz arra, hogy tiszta, összefogott elképzelésünk legyen arról, hogy fogunk pénzt keresni. Ha bankkölcsönt szeretnénk, ki kell hangsúlyoznunk, képesek vagyunk elegendő bevételt elérni, hogy visszafizessük. A tőkebefektetőknek, különös tekintettel a kockázati tőke befektetőkre, meg kell mutatnunk, hogyan tudnak pénzt nyerni cégünkből, és olyan visszatérítési ütemet kidolgozni, amelyet elfogadhatónak tartanak.

• Az a szándékunk, hogy tehetséges alkalmazottakat toborozzunk tervünkkel?

Nem árt kihangsúlyoznunk az olyan dolgokat, mint a részvény opciók és egyéb kompenzációk, juttatások, valamint a vállalkozás helye, a munkakörnyezet, vállalati kultúra és a fejlődési, előrelépési lehetőségek.

• Meg szeretnénk mutatni a beszállítóknak, vevőinknek hogy minden tekintetben megbízható partnerek vagyunk?

Egy szilárd alapokon nyugvó terv könnyebben meggyőzi az értékes termékek beszállítóit, hogy minket válasszanak versenytársaink helyett. Abban is segíthet, hogy hitelünk lehessen a beszállítóinknál. Kihangsúlyozhatjuk remek vásárlói listánkat és hibátlan kereskedelmi hitel-visszafizetési előéletünket. Vevőinket is lenyűgözhetjük az üzleti terveinkben megfogalmazódó stabilitással, kiszámíthatósággal, dinamizmusunkkal, minőségi és etikai elkötelezettségünkkel, referenciáinkkal. 

5. Becsüljük fel cégünk adottságait, erőforrásait, lehetőségeit

Egy furcsa paradoxon: Legtöbbünk számára a vágy, hogy hová szeretnénk eljutni sajnos, nem olyan fontos, mint vállalkozásunk azon képessége, hogy eljuttasson minket oda. Másképp fogalmazva, ha nem a megfelelő vállalkozást választjuk, nem jutunk sehová.

Szerencsére az üzleti tervek egyik legértékesebb felhasználási lehetősége az, hogy segít eldönteni, a választott vállalkozási forma beváltja-e álmainkat. Sok-sok üzleti elképzelés soha nem jut túl a tervezési szakaszon, mert leendő alapítóik – a logikus és összetett tervezési folyamat részeként – megvizsgálják feltételezéseiket, és szűkösnek találják lehetőségeiket.

Vizsgáljuk meg ötleteinket legalább három dolog függvényében:

• Az első a pénzügyek, hogy biztosak legyünk benne, a vállalkozásnak van gazdaságilag is értelme.
• A második az életstílus, életmód, életvitel. Vajon sikeresen működtethető egy olyan vállalkozás, amelyet úgy egyébként utálunk, vagy legalábbis kényszerként élünk meg?
• Vállalkozásunk szűkebb és tágabb értelemben vett társadalmi és gazdasági haszna. Milyen hatással lehet vállalkozásunk a helyi közösségekre, ágazatokra, gazdasági régiókra és nem utolsó sorban az ország gazdaságára.

 

Válaszoljon a következő kérdésekre, hogy segítse körvonalazni a vállalkozása lehetőségeit. Nincsenek rossz válaszok. A lényeg az, hogy képes legyen eldönteni, tervezett vállalkozása elérheti-e a céljait.

Pénzügyi vonatkozások:
1.   Milyen kezdő befektetést igényel a vállalkozásunk?
2.   Az irányítás mekkora részéről vagyunk hajlandóak lemondani a befektetők javára?
3.   Származik-e majd nyereség a vállalkozásból?
4.   Mikor számíthatnak arra a befektetők – saját magunkat is beleértve, – hogy pénzük megtérül?
5.   Mennyi a várható bevétel a későbbiekben?
6.   Hajlandóak vagyunk-e teljesen átadni magunkat az üzletnek anyagilag?
7.   Milyen típusú fizetést vagy nyereség osztalékot várhatunk?
8.   Mennyi az esélye a kudarcnak?
9.   Kudarc esetén milyen alternatívák közül választhatok?

10. Képes leszek e a „második esély” lehetőségével élni?

Életstílus, életmód, életvitel:

1.   Hol fogunk élni?
2.   Milyen munkát fogunk végezni?
3.   Hány órát fogunk dolgozni?
4.   Lesz lehetőségünk pihenni?

5.   Milyen mértékben vagyok képes elviselni a kudarcokat?

6.   Hogyan tudom levezetni, feldolgozni a stresszhatásokat?
7.   Mi történik, ha lebetegedünk?
8.   Jövedelmi viszonyaim összhangba hozhatók e életvitelünkkel?
9.   Megérti és elfogadja-e családunk a várható áldozatokat?

10. Nyitott vagyok mások problémái iránt?

11. Véleményformálás, vagy vélemény befogadás a jellemző rám?

12. Megvan bennem a tulajdonosi attitűd, szemlélet?

13. Képes vagyok bizonyos ügyeknek a képviseletére, akár azok élére állni?

14. Meg van bennem az együttműködés képessége?

15.  Hajlandó vagyok folyamatosan képezni magam?  

És a harmadik…….

Ezzel az oldallal a vállalkozói üzleti tervezés során ritkán találkozhatunk. Talán érthető is, hiszen egy individualizált világban elsősorban az egyén haszna, érdekrendszere domborodik ki, és kevéssé figyel egy adott közösség előnyeire, érdekeire. Sajnos általános jelenségként tapasztalható, hogy a magyar vállalkozói kultúrára igen jellemző ez a látásmód, az együttműködésben rejlő szűkebb – tágabb értelemben vett közösségi előnyök elvetése, vagy feladása. A kooperativitás hiánya a magyar gazdaság fejlődésének egyik komoly akadályává válhat, ezért elkerülhetetlen ezen a téren a szemléletváltás.

 

 

 

Ha üzleti terv vázlatában sikerült ezekre a kérdésekre önmaga számára elfogadható válaszokat találnia, akkor azt hiszem készen áll arra, hogy elkészítse vállalkozása első üzleti tervét.

 

 

 

Szerző: Lévai Péter finanszírozástechnikai szakember