Napjainkban a közraktározás iránti érdeklődést az indokolja, hogy a termékek széles köre esetén használható megoldás a banki finanszírozás egyszerűsítése érdekében, továbbá a mezőgazdasági terménypiacon a nagy áringadozás mellett, a megfelelő értékesítési időszak kivárását biztosító eszköz.

Az árak mozgásából eredő spekulációs hasznot csakis a jelentős tárolótérrel rendelkezők tudják megszerezni. Biztonságos és hosszú távon használható tárolóhely azonban nincs elegendő a termelők birtokában, ezért más megoldásokat kell keresni.

A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amely a nála letétben elhelyezett áruk őrzésével, valamint a közraktári jegy kibocsátásával foglakozik. A közraktár a raktárral nem rendelkező termelő számára áruelhelyezési, és közvetve finanszírozási lehetőséget teremt. A közraktárban elhelyezett árura a kibocsátott közraktári jegy ellenében a tulajdonos a banktól hitelt vehet fel, ezáltal forgótőkéhez juthat és biztosítani tudja a termelés folyamatosságát. A közraktározás a "letevő" - az árut időlegesen közraktárban tároló vállalkozás - számára szerződésben előírt kötelemmel is jár, hiszen a szolgáltatás fejében közraktári díjat, biztosítási díjat és minőségellenőrzési költségeket kell vállalni.

A közraktári jegy funkciói

A közraktári jegy helyettesíti a közraktárban elhelyezett árut, és megtestesíti az áru feletti rendelkezés jogát. A közraktári jegy azonos tartalommal rendelkező három szelvényből áll, amelyek azonban más-más funkciót töltenek be. A tőpéldány értelemszerűen a közraktárnál marad, az ügylet belső nyilvántartására szolgál. Az árujegy az áru feletti zálogjoggal terhelt rendelkezési jogot testesíti meg. Lehetővé teszi az áru adás-vételét annak fizikai mozgatása nélkül. A zálogjegy a letett terményre zálogjogot ad a kölcsön összege és járulékai erejéig.

A közraktár jogosult a nála elhelyezett áru közraktári költségei erejéig zálogbejegyzésre a zálogjegyen. Ha a zálogjegyre a termelő hitelt vesz fel, akkor annak adatait a közraktárnak haladéktalanul be kell jelentenie, s a tőpéldányra és az árujegyre is fel kell vezetni. Az árujegy tehát a rendelkezési jog átruházását teremti meg, míg a zálogjegy az árura felvehető hitel zálogjogának felvezetésére szolgál.

Nem mellékes tehát, hogy a közraktárjegy forgatásával anélkül változhat az áru tulajdonosa és a hitelező személye, hogy az árut mozdítani kellene, vagy kikerülne a közraktár felügyelete alól. Ez utóbbinak a tőzsdei kereskedelemben van nagy jelentősége.

Amire a termelőknek fel kell készülni

A közraktározásnak természetesen költségei vannak, amelyet a letevőnek meg kell fizetni. Ezt a közraktárak telephelyein kifüggesztett díjszabályzat és a szerződés is tartalmazza. Ilyenek a tárolási vagy kapacitás lekötési díj, amelyet Ft/t/hét díjszabás mellett számolnak el. Ez 1 t áru 1 hétig történő tárolására vonatkozik. A termékmozgatási díj az áruféleség és a szállítóeszköz típusának függvénye Ft/t-ban számolva. A termékkezelési díj - pl. a fertőtlenítés - a tárolóhely típusának függvénye Ft/t-ban.

A minőségellenőrzési díj terménycsoportokba sorolástól függően változik Ft/t áron számolva. A közraktári kockázat díja a raktározott áru értékének bizonyos %-a, a minőségmegőrzési kockázati besorolástól függően. Ezek a költségek összesen az áru értékének mintegy 12-15%-át tehetik ki a közraktározási terminus végére, amiből a közraktár engedményt is adhat.

A közraktárak a törvény értelmében jogosultak közraktári kölcsönök folyósítására is, azonban a termelők általában a banki hitelfelvételeket részesítik előnyben. Ennek minden esetben előfeltétele, hogy rendelkezzenek már kibocsátott közraktári jeggyel. Ezután természetesen hitelkérelmet kell készíteni, amely az illető pénzintézet elvárásainak kell megfeleljen, és be kell csatolni a közraktári jegy áru- és zálogjegyét. A bank ezek valódiságát ellenőrzi, majd az áru értékét (a tőzsdei ár, a szakértői ár és a szerződéses ár eredőjeként) meghatározza. A kölcsön folyósítása előtt azonban még meghatározza annak lejáratát, ami a közraktári jegy lejárati idejét általában három nappal előzi meg. Rögzíti természetesen az igénybe vett kölcsön kamatát, folyósítási díját és az esetlegesen igénybe vehető támogatás mértékét. A bankok a teljes hitelezési biztonság megteremtése érdekében a zálogjegy mellett az árujegyet is kérik annak érdekében, hogy törlesztési problémák esetén az árut azonnal a tulajdonába vonhassa.

Normális ügymenetet feltételezve a közraktári ügylet a közraktári jegy (árujegy, zálogjegy) beszolgáltatásával és a közraktározási díj teljes megfizetésével ér véget. Ekkor a közraktár az árut felszabadítja és az elszállítható. Természetesen van mód arra, hogy a közraktár az áru tulajdonosának beleegyezésével az árut - üzleti alapon - értékesítse. Ez azonban már egy külön adás-vételi szerződés keretében történhet, és amennyiben a termelő az árat elfogadja, létrejön az üzlet.

Mi az a "művi tárolás"?

A közraktározásnak ez a módja lehetőséget ad arra, hogy szállítási, tárolási költséget takarítson meg, miközben az árut a közraktározás teljes időtartama alatt szemmel tarthatja, dönthet az árukezelés módjáról és természetesen annak értékesítéséről.

A közraktározó társaság az áru tulajdonosának raktárát bérbe veszi, ha a raktár megfelel a közraktározás követelményeinek. Alapvető követelmény, hogy a tároló megfeleljen az áru tárolására egyébként vonatkozó technológiai előírásoknak. A telepen a tűzvédelem, valamint az éjjel-nappali őrzés megoldott kell, hogy legyen.

A közraktár az árut a helyszínen zárolja, birtokba veszi és a közraktározás ideje alatt több alkalommal ellenőrzi. A zárolást követően a közraktárjegy kiállítható.

Természetesen minden közraktár gyakorlata némiképp eltérő, mint ahogyan a pénzintézeteké is. Ezért a teljesség és pontosság igénye nélkül lehet erről csak előzetesen tájékoztatást adni.

 

A közraktározás szabályozását az 1998. évi LVIII. törvénnyel módosított 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza. A közraktárak felügyeletét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Közraktári Felügyelete látja el.

A hitelügyintézéshez kérje segítségünket: teljeskörű hitelügyintézés, tanácsadás

Kapcsolatfelvétel

E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50, 1/239-0370
További elérhetőségek

- Hitelezési Magatártási Kódex
- Közösségek: blog, fórum, klubok